A bankkártyás fizetés terjedésének gyorsítása érdekében törvénnyel korlátozná az úgynevezett interchange-díjakat, vagyis a kártyát kibocsátó pénzintézeteknek járó jutalékot Horn Gábor szabad demokrata képviselő. A politikus által beterjesztett javaslat szerint, ha magánszemély betéti kártyával fizet, akkor az interchange-díj legfeljebb 0,3 százalékos, ha hitelkártyával, 0,75 százalékos, ha közüzemi számlát, adót és járulékot fizet, akkor szintén 0,3 százalékos; más esetekben a díj maximum 0,8 százalék legyen. Most a bankszövetség adatai szerint a pénzintézetek interchange-díja átlagosan valamivel több, mint 1 százalék.
Horn Gábor és az SZDSZ-frakció javaslata egy kis lépésre van a törvényerőre emelkedéstől. A legfrissebb pénzügyi salátatörvényhez benyújtott módosítást a parlament hétfőn – a kormány javaslata ellenére – elfogadta, jogerőre akkor emelkedik, ha a salátatörvény egészét a képviselők jövő hét hétfőn elfogadják. A bankok az utolsó pillanatban léptek támadásba: a Magyar Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás levelet írt Oszkó Péter pénzügyminiszternek és a pártok frakcióvezetőjének, amelyben azt kéri: koherenciazavar miatt kerüljön ki a már elfogadott módosító indítvány a törvénytervezetből a végszavazás előtt.
Az FN.hu Horn Gábor érveit a javaslat ellenzőinek véleményével ütközteti.
Árszabályozás vagy fogyasztóvédelem?
Az Országgyűlés nem rendelkezik árhatósági jogkörrel, ezért az elfogadott módosító indítvány alkotmányellenes – állítja a bankok érdekét képviselő szervezet. Horn Gábor lapunknak úgy vélte, a taláros testület majd bölcs döntést hoz az ügyben, amennyiben elé kerül a törvény.
A Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt idén szeptemberben megbüntetett hét bankot, valamint a Visa és a MasterCard cégeket, amiért 1996 és 2008 között korlátozták a piaci versenyt a szegmensben; a hivatal az azóta eltelt időt vizsgálva nem állapított meg bírságot, így vélhetően már versenyeznek a piaci szereplők. Mi szükség van hát az árak korlátozására? – vetettük fel Horn Gábornak. A politikus szerint a piaci helyzet a GVH döntése óta érdemben nem változott, és továbbra is példátlanul magas hazánkban a kártyahasználat díja.
Nincs szó a piac korlátozásáról, lefelé versenyezhetnek a bankok áraikkal, javaslatunkat fogyasztóvédelmi okból nyújtottuk be – mondta Horn arra a felvetésünkre, hogy miért kívánja egy liberális párt korlátozni a hatóságok szerint pillanatnyilag versengő piac szereplőit.
Filozófiai különbség
Nem szükséges, hogy a bankkártya-kibocsátás önmagában nyereséges legyen; a folyószámla-vezetésen a bankoknak éppen elég profitjuk van – mondta lapunknak a képviselő. Arra a felvetésünkre, hogy a kártyás fizetés többletszolgáltatás, aminek költsége és ára van, úgy reagált: pont az a lényegi különbség javaslata és a bankok álláspontja között, hogy ő ezt nem tekinti többletszolgáltatásnak a folyószámla-vezetéshez képest.
Arra a bankszövetségi felvetésre, hogy az SZDSZ által javasolt számok nincsenek összhangban a Visa és a MasterCard által nemzetközi magánjogi szerződésekben megszabott díjakkal, a politikus úgy vélte: nincs ilyen ellentmondás.
Arra a felvetésünkre, hogy a sokféle kártya és a számos kibocsátó által alakított bonyolult piacon néhány ár már alacsonyabb, mint az általa javasolt limit, a képviselő azt mondta: hosszú távon érvényes, maximálisan meghatározott arányokat akar javaslatával rögzíteni, amelyekkel a piac lefelé versenyezhet.
„Olyan nagyon nem harcoltak ellene” – válaszolta Horn Gábor arra a kérdésre, hogy a kabinet miért nem támogatta módosító indítványát.
Fenyegetnek a bankok
Nemcsak ellenérveket, de néhány kevéssé finoman megfogalmazott fenyegetést is tartalmaz a bankszövetség elnöke által aláírt levél.
Ha a szabályozást elfogadja az Országgyűlés, és a bankok debit- és hitelkártyákkal kapcsolatos költségei nem térülnek meg, a pénzintézetek kénytelenek lesznek drágítani a kártyák éves díját, vagy a havi számlavezetési díjaikat – olvasható az Erdei Tamás által szignált levélben, amely a hazai kártyapiac apokaliptikus végét is előrevetíti. A bankok akár ki is vonulhatnak a piacról, ami súlyosabb esetben a hazai bankkártyapiac megszűnését is jelentheti – írják a bankok Oszkó Péter pénzügyminiszternek.
Az OTP nyer?
Négy bank lefedi a piac 90 százalékát, tehát van verseny, bár az is igaz, hogy mind az interchange-díjak, mind a kereskedői jutalékok magasabbak az európai átlagnál – mondja a piacot kitűnően ismerő forrásunk. Szakértőnk emlékeztet: a kiskereskedelmi forgalom döntő része hiper- és szupermarketekben zajlik, amelyekben lehet kártyával fizetni, a plasztikokat inkább a forgalom tört részét bonyolító kis boltok nem fogadják el; ennek oka pedig nem feltétlenül a díjak mértéke, mint inkább az adóelkerülés.
Forrásunk az ausztrál példát idézve elmondta: ott az interchange-díjak csökkentése nyomán a kisebb bankok számára veszteségessé vált a kártyakibocsátás, amelyre ők az éves díj emelésével reagáltak. Szakértőnk elképzelhetőnek tartja, hogy a kártyák éves díjának duplázódását a hazai ügyfelek már nem viselnék el, lemondanának a fizetőeszközről, így a kisebb bankok kiszorulnának a piacról. A trendet erősítheti, hogy itthon az OTP a legnagyobb kibocsátó és legnagyobb elfogadó, és saját magának nem fizet interchange-díjat.
Lapunk úgy tudja, Horn Gábor javaslatáról volt hatóságközi egyeztetés a GVH, a PSZÁF és az MNB részvételével. Az ott jelenlévők életveszélyesnek tartják a tervezetet, amely hatásvizsgálatok hiányában a szándékolttal ellentétes hatást érhet el.
