„A másik rossz hír, hogy Magyarország egyre rosszabb helyzetbe kerül, és az a válságkezelés, ami ma folyik Magyarországon, az nem visz ki bennünket a válságból” – mondta a volt jegybankelnök és pénzügyminiszter a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencián. Jónak nevezte a Bajnai-kormánynak a költségvetési egyensúly helyzetének javítására tett intézkedéseit, de hozzátette: mivel nem költségvetési válság van, a költségvetés rendbetétele szükséges, de nem elég.
A közgazdász hangsúlyozta: teljesen át kell alakítani az állami működést, mert legalább százéves probléma az államapparátus áttekinthetetlensége. Az állam működése nagyon drága, és a filozófiája nem az, hogy szolgáltasson, könnyebbé tegye a vállalkozások és a magánszemélyek dolgát, hanem az uralkodás felettük – mondta. Az állam reformja mellett a költségvetés átalakítását is fontosnak nevezte.
Magyarország az államigazgatásra, a szociális és a gazdasági kiadásokra költ sokat. Az utóbbi okának jórészt a korrupciót tartja, mint mondta, enélkül 25 százalékkal kisebbek lennének a költségek. A szociális kiadások szerinte azért kiemelkedően nagyok, mert a hazai foglalkoztatási arány az egyik legrosszabb az unióban, egymillió új munkahely kellene ahhoz, hogy elérje az átlagos foglalkoztatást. „Államigazgatásra pedig a GDP 1,5-2 százalékával költ többet Magyarország a hasonló államoknál” – mondta.
Arra is kitért, hogy drasztikus adócsökkentéssel és -egyszerűsítéssel élénkíthetők a vállalkozások, ám ez önmagában nem old meg mindent, és nyilván együtt jár a kiadások csökkentésével is, mert a költségvetés bevételei az adóbevételből származnak. „Ha a bevételeket lecsökkentjük, akkor a kiadásokat is le kell csökkenteni, ezért nem akar senki igazán hozzákezdeni” – mondta. Bár konfliktusokkal jár, de nem lehet megúszni, ha „versenyképesebbé akarjuk tenni az országot” – tette hozzá.
