24 százalékkal nőtt az OTP csoport magyarországi tevékenységéből származó profitja az év első 9 hónapjában a tavalyi időszakhoz képest– derül ki a cég pénteki gyorsjelentéséből.
Az OTP kiugró hazai profitjára a következő magyarázatot kínálják a Cashline elemzői: „ a háttérben egyrészt tényleg a szigorú költséggazdálkodás áll, azonban nem lehet megkerülni azt a tényt sem, hogy a bankok továbbra is szuperszonikus törlesztéseket hajtanak be az ügyfelektől, az ügyfelek tejelnek, az átmenetileg stabilizálódó gazdasági környezet megállította a céltartalékok emelkedését, innen a profit”.
Az OTP nyereségessége nem egyedi jelenség: a magyar bankrendszer első féléves profitja messze a várakozások felett alakult, az első félévben 190 milliárd forintos profitot mutattak fel – állapította meg a közelmúltban megjelent jegybanki stabilizációs jelentés.
A jelentés szerint az első félév jó profiteredményének okai: az állampapírokon elért nyereség, a nettó kamatjövedelem növekedése, s a működési költségek csökkentése.
A bank nyer
A jegybank elemzése szerint a kamatjövedelem növekedésének oka a forint árfolyamhatása – a gyengébb forint miatt magasabb törlesztőrészlet magasabb bevételt jelent (ugyanakkor a tőketörlesztés esetén ez az összefüggés nem áll fenn, mivel a bank ezen árfolyamkockázatot mérlegen kívül zárja – magyarázza egy lábjegyzetben a stabilizációs jelentés).
Az OTP azonban az időközben némileg megerősödő forintárfolyam mellett is képes volt növelni a nettó kamateredményét 3 százalékkal, a bank ezt részben a csökkenő betéti kamatokkal magyarázta. A bank harmadik negyedéves eredményét kedvezően befolyásolta a kockázati költségek csökkenése is (elsősorban a kedvezőbb globális pénzügyi hangulat miatt).
Az adósoknak nem megy annyira jól
Az OTP gyorsjelentésből tisztán látszik, hogy a bank adós ügyfeleinek jövedelme nem tart lépést a bankéval: a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a harmadik negyedévben 6,8 százalékra emelkedett a második negyedév 6,2 százalékáról.
a magyar bankok és a válság
Mit tesznek a bankok?
– Költségeket csökkentenek, ami azt is jelenti, hogy létszámot csökkentnek (OTP -4 százalék, 351 fővel, első 9 hónapban, év/év).
– Csökkentik a hitel/betét arányt – ezért a hitelezést erősen visszafogták, s a betétgyűjtésre koncentrálnak (az OTP-nél a hitel/betét arány 6 százalékponttal csökkent, negyedévről negyedévre).
– Kéthetes MNB betétben, s állampapírban tartják a pénzt ahelyett, hogy kihelyeznék (ami részben a fönti pontból következik).
S mi történik?
– Növelik a bankok a recessziót a hitelezés visszafogása révén, ezáltal áttétételesen növelik a munkanélküliséget.
– Közvetlenül is növelik némiképp a munkanélküliséget, a költségcsökkentések, elbocsátások révén.
– A magas törlesztőrészletek csökkentik a vásárlóerőt, ez ugyancsak növeli a recessziót.
– A növekvő recesszió és munkanélküliség viszont a tömeges hitelbedőlések esélyét növeli.
– Javul a bankok tőkehelyzete, nő a likviditásuk.
Hogy miért tesznek így a bankok, arra jó „mentségük” van: fönn kell tartani a likviditásukat. S mily meglepő: a „túlélő üzemmód” meglehetősen jövedelmezőnek bizonyult eddig – jól meg lehet élni a már meglevő hitelesekből, s a jegybank betétből, legalábbis egyelőre úgy tűnik.
A bankoknak természetesen nem kell mentegetőzniük egy piacgazdaságban: a céljuk a minél nagyobb profit elérése, s nem pedig – mondjuk – az anticiklikus gazdaságpolitika segítése.
Ugyanakkor felvethető: ami az egyes bankok tekintetében racionális stratégia, az irracionális stratégiává válhat, ha minden bank követi – a zuhanó gazdaság ugyanis kétségessé teheti a hitelek visszafizetését, s leértékeli a fedezeteket is.
Csorbulhat a kasza
A kasza bármikor kicsorbulhat: ha a globális pénzügyi hangulat rosszra fordul, elszalad a forint árfolyama, s a hitelek elkezdenek tömegesen bedőlni, akkor oda a mesés profitoknak.
A kérdés, hogy lesz-e második hulláma a válságnak, ahogy ez Ukrajnában történik – ahogy a Cashline elemzői fogalmaztak. Vélhetően a befektetők is ezt kérdezték maguktól az OTP gyorsjelentése kapcsán, hiszen esett a nagybank árfolyama a gyorsjelentés megjelenése után.
Érdemes megjegyezni:egyes kiesebb bankoknak nem megy olyan jól, mint az OTP-nek, illetve a szektor egészének, a jegybank jelentése szerint ugyanis a nyereség néhány nagybanknál koncentrálódik.
