„Csak akkor szolgálják a közjót a társadalmi folyamatok, ha élesen elválasztjuk a politikai döntéshozatalt a gazdaságtól: a piaci részvétel és a szabályalkotás két élesen különböző dolog” – mondta Soros György csütörtöki előadásában.
Mivel a politika kizárólag értékek mentén képes dönteni, minimumra kell csökkenteni a beavatkozását az alapvetően értéksemleges piacok működésébe – utalt a klasszikus közgazdaságtan általa is elfogadott érveire Soros. Felhívta azonban a figyelmet, hogy hibás logikához vezet, ha a politikai döntések hiányosságaiból a piac tökéletességére következtetünk, ahogy a piaci fundamentalisták teszik. Éppen ezért ugyanígy meg kell akadályoznunk, hogy a piaci értékrend beszivárogjon a társadalmi értékek közé.
Elítéli a piaci fundamentalizmust
Soros élesen bírálta a piacok mindenhatóságát hirdető fundamentalizmust. A piaci fundamentalizmus ugyanis az alapvetően amorális piaci folyamatoknak tévesen tulajdonít erkölcsi értékeket, amikor az önérdekre törekvést olyan polgári erénynek tünteti fel, amely a közjó érdekében hat.
Soros György szerint ugyanakkor a piacok érzéketlenek az erkölcsi ítéletekre, éppen ez teszi őket hatékonnyá. „Az egyik dollár pontosan olyan, mint a másik, mindegy, hogyan jutottak hozzá” – foglalta össze a piaci logika lényegét.
Soros szerint a Reagan-kormányzat óta dogmává vált piaci fundamentalizmus mögött az önérdeknek a közjó gyarapítása érdekében játszott szerepét teljes mértékben torzító, tőkeerős propagandagépezet áll, amely az elmúlt negyedszázadban olyan hatásosan működött, hogy még a válság sem tudta kikezdeni.
„Ezt jelzi például, hogy Obama elnök sem törekedett többségi állami kontrollra az újrafeltőkésített bankokban, pedig lett volna rá lehetősége” – utalt a közelmúlt eseményeire a pénzügyi szakember.
Önérdek és közérdek
Soros György szerint a nyitott társadalomban elkülönül a polgárok piaci és politikai szerepvállalása, piaci szereplőként az önérdek, közszereplőként a közérdek kell, hogy vezessen bennünket. A tökéleteshez közeli versenyhelyzetben ugyanis egyetlen szereplő sem képes önállóan befolyásolni a végeredményt, így az egyéni piaci döntések nem befolyásolják a közjót, ellenben a politikai döntések esetében korántsem mindegy, hogy az önérdek vagy a közérdek figyelembevételével születnek.
Soros itt utalt a képviseleti demokráciák csapdájára: a költséges választási kampányok óriási tőkeigényének következtében a politika a gazdasági érdekcsoportok közvetlen kiszolgálójává válhat. A filantróp befektető szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy a közjó megállapítása szinte lehetetlen feladat, hiszen nem létezik objektív mérce, és könnyen manipulálhatóak az egyéni nézőpontok.
Ezért hatékonyabb a piac a politikánál: a profit nemcsak motiválja az egyéni döntéseket, de a siker egyértelmű mérőfokául is szolgál. Soros szerint ugyanakkor a társadalmak nem létezhetnek erkölcsi elvek nélkül.
Az üzleti élet felelőssége
Az üzletember saját példájára utalva az üzleti élet szereplőinek felelősségére hívta fel a figyelmet. Bevallása szerint üzleti döntései során a profit vezérli, felelős polgárként viszont a világ jobbításának szándéka.
Így képzelhető el, hogy befolyásos közszereplőként a kockázatialapok megregulázása mellett érvel, saját jövőbeli profitját is veszélyeztetve ezzel. „Annál jobban működik a demokrácia, minél több polgár ismeri fel, hogy szét kell választani piaci és politikai szerepét” – zárta előadását Soros György.
