A jegybank elemző és javaslattevő szerepének megerősítése mellett olyan pénzügyi szabályozó csomagra van szükség, amely a felépült pénzügyi kockázatokat, így a devizaállományhoz kötődőket mérsékelné. Ebben lehet szerepe a devizahitelek szigorításának – jelentette ki az MNB elnöke.
A forintkamat csökkentésének egyik közvetett gátja, hogy a GDP 34 százalékát teszi ki a lakossági devizaadósság állománya – magyarázta Simor András. Ma már a háztatások törlesztőrészletei a jövedelmek 13 százalékára rúgnak, miközben az euózónában ez az arány 2006-ban 10,5 százalék volt, ráadásul feltehetően magasabb jövedelemből fordítanak kevesebbet törlesztésre.
Az elnök megismételte a jegybank javaslatát: 250 ezer forint alatti jövedelemnél forinthitelek esetében a törlesztőrészlet maximum 30 százalékot érhet el, euróhitel esetében 23 százalékot, más devizahitelnél 15 százalékot. Magasabb jövedelemnél, 500 ezer forint alatt, forinthitelnél a törlesztőrészlet maximum 50 százalékot érhet el, euróhitelnél 31 százalékot, más devizahitelnél 20 százalékot.
A szükséges ingatlanfedezet forinthiteleknél 70 százalék, euróhiteleknél 54, más devizánál 34 százalékos mértékben számítható fel – tette hozzá.
„A bankrendszer nem csavargyár,… ha a bankokkal baj van, akkor azzal az államnak dolga van, a bankokat az államnak meg kell mentenie” – jelentette ki az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ez a világon mindenütt így van. Az sem véletlen, hogy az IMF, az általa nyújtott hitelből kétmilliárd eurót félretetetett a magyar bankrendszer esetleges problémáinak kezelésére – magyarázta Simor András.
Az euróövezethez a lehetőségek szerint minél gyorsabban kellene csatlakozni, mert az euró előnyei nagyobbak, mint a hátrányai – jelentette ki a jegybank elnöke, aki úgy látja, hogy az euró előszobájához, az ERM-2-rendszerhez való csatlakozásról a választások előtt nincs értelme beszélni.
