Az igazi kérdés nem az, hogy a kórházak idén még 4,5, vagy 25 milliárd forintot kapnak – mondta az FN.hu megkeresésére Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász. A valódi probléma, hogy évek óta vonják ki a forrásokat az egészségügyből. Ezt a rendszert, ezt a kapacitást nem lehet ennyire kevés pénzből működtetni, s ezt nem oldaná meg az sem, ha a minisztérium odaadná a kórházaknak a kért 25 milliárd forintot.
Ennek is örültek
A minisztérium mindenesetre nem adta meg a kért 25 milliárd forintot, hanem csak a korábban ígért 4,5 milliárd forintot, s még decemberben várhatóan 6 milliárdot (mint az a miniszter véletlen elszólásából kiderült), de azt is a jövő évi büdzsé terhére. A Magyar Kórházszövetség ennek az eredménynek is örül – ez derült ki Baráth Lajosnak, a szövetség elnökségi tagja FN.hu-nak adott keddi nyilatkozatából.
Az érdekvédő szerint az sem fontos, hogy újra lesz teljesítményvolumen-korlát, a lényeg, hogy kapnak pluszpénzt a kórházak.
Egyre kisebb torta
Lényegében mindegy, hogy teljesítményvolumen-korlát van, vagy lebegőpontok, hiszen ugyanannak az egyre csökkenő tortának a különböző elosztási módjairól van szó – mondta az FN.hu által megkérdezett egészségügyi közgazdász is.
Ráadásul a finanszírozási módszerek átállításának ugyancsak megvannak a maga költségei. Nincs már tartalék a rendszerben, így a hatékonyságjavítás önmagában már nem elegendő eszköz, a helyzet csak minőségrontással kezelhető – tette hozzá Kaló Zoltán.
A közgazdász által mondottakat megerősíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleménye is.
Romló minőség
Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozása változatlan
struktúrákat feltételezve az egészségbiztosítási szolgáltatások romlását jelenti – derül ki a 2010-es költségvetési tervezetről szóló ÁSZ-véleményből.
Az évek óta tartó forráskivonás is tények és számok kérdése: „Az egészségügyben tett lépések a kormány takarékossági intézkedéssorozatába illeszkednek, pénzügyi kereteit és irányát a konvergenciaprogram szabta meg” – írta egy korábbi ÁSZ-értékelő tanulmány.
Átrendezték a járulékokat
Tanulságos tanulmányozni a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alapnak fizetendő járulékok közötti, évek óta tartó átrendeződést, a munkaadó által fizetett egészségbiztosítási járulékok meredek csökkenését. A folyamat ráadásul egy olyan erőteljes – és sikeres – kormányzati akarattal párosult, hogy ne legyen az Egészségbiztosítási Alapnak hiánya. (Ez idén és jövőre persze aligha sikerül a válság, s a drasztikus járulékcsökkentés miatt.)
Minden számnál többet mond azonban a kórházszövetség elnökségi tagjának, Baráth Lajosnak kedden lapunknak adott nyilatkozata arról, miért eredmény a jövő évi büdzsé terhére idén pénzt kapni. „Hogy mindez 2010-ben hogy érinti majd a finanszírozást, nem érdekes” – mondta a napi túlélésre szocializálódott kórházigazgató.
Blöff a járulékbevételi terv?
A jövő évi költségvetés terhére idén pénzt adni már csak azért is pikáns, mert az ÁSZ beszámolója nyomán az a kép rajzolódik ki, hogy a kormány egyszerűen csak azért emelte meg a várható járulékbevételek összegét a költségvetési tervezetben, hogy a meghirdetett (s törvényileg már elfogadott) járulékcsökkentést meg tudja lépni, a várhatóan nagy hiány ellenére is – de népszerűtlen, az egészségügyi ellátást szűkítő intézkedések nélkül.
amit az ász ír a várható e-járulékbevételről
„A 2010. évi hiányt a bevételi oldalon bekövetkező jelentős változások együttes hatása (munkáltatói járulékmérték csökkenése és a tételes eho megszűnése) fogja okozni, mert a kiadási oldalon az előző évhez képest stagnálás várható. A hiány mértéke a szeptember 1-jei tervezetben 329 310,3 millió forint lett volna, ami alapján a Kormánynak – az Áht. 86. § (9) bekezdése szerint – a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreállító javaslattételi kötelezettsége állt fenn.
Az Áht. 86. § (9) bekezdése szerint „Ha a pénzügyi tervekből, az előrejelzésekből és a rendszer működéséből megállapítható, hogy az alapok bevételei – jelentős hiányt felhalmozva
– tartósan nem fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás működési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és kiadások
egyensúlyát helyreállító, a járulékok emelésével vagy egyes ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyűlésnek.”
A PM a megállapítással és a kormánynak korábban tett javaslattal nem értett egyet, a 2009. szeptember 3-án kelt észrevételében jelezte, hogy véleménye szerint
az Egészségbiztosítási Alap ellátási kiadásainak finanszírozása, illetve napi likviditása a KESZ-hez kapcsolódva folyamatosan biztosított, függetlenül az Alap egyenlegének alakulásától.
A deficit enyhítésére a kormány a költségvetési tervezetet módosította, a benyújtott költségvetési javaslatban a bevételi főösszeget 275 902,0 millió forinttal megemelte,
amiből a legnagyobb tétel a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz-előirányzat 273 902,0 millió forinttal történő növelése. Az intézkedés eredményeképpen az Alap tervezett hiánya a 2010. évre 53 408,3 millió forint.”
