A Magyar Bankszövetségen belül közel egy éve már zajlott vita valamilyen közös hitelezési irányelvek elfogadásáról. Az események nyáron gyorsultak fel, amikor július 17-én a miniszterelnök találkozott a Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőivel, és azt kérte, hogy egyezzenek meg a bankok és a felügyelet egy etikai kódexről. Az első megnyilvánulások még kifejezetten az egyoldalú szerződésmódosításra, mint alapproblémára fókuszáltak, de az érintettek megállapították, hogy komplexebben érdemes megvizsgálni a hitelezés folyamatát. Az első tervezetet a felügyelet készítette el.
Ez a verzió sem volt rettentő messze a végül elfogadott változattól, de a bankok azért próbáltak belenyúlni. Egy érdemi pontban például teljes mellszélességgel vonultak fel. A végül elfogadott három irányelv, vagyis a transzparencia (közérthető legyen a hitelnyújtás folyamata), a szabályelvűség (a bankok rögzítsék szabályzatokban a hitelezés gyakorlatát) és a szimmetria elve (ne csak a feltételek kedvezőtlen változása esetén módosuljanak a kamatok, hanem fordítva is) mellett ki tudták golyózni a méltányosság elvét. Utóbbi ugyanis a bankok szerint olyan mérlegelést kért volna tőlük, ami nem bankszerű, másrészt a rossz szándékú ügyfelek visszaélhettek volna vele.
Egyeztetések
Az egyeztetéseknek két szintje volt. Szeptember elejétől a Bankszövetség hetente egyszer-kétszer, egy ízben háromszor is kibővített elnökségi üléseket tartott, ahol a bankok vezérigazgatói, vezérhelyettesei, illetve jogászai voltak jelen. Bár több külföldi hátterű banknak külföldi a bankvezetője, őket magyar kollégák képviselték, az egyeztetések mindvégig magyarul zajlottak. Közben a fórum mellett egy szűkebb szakmai bizottság folyamatosan szövegezett.
A felügyelet első tervezetére, szeptember 2-ra készült el egy bankszövetségi ellenverzió. Innen az egyeztetés felgyorsult, az utolsó két ülésen már a PSZÁF két vezetője Farkas Ádám, a Felügyeleti Tanács elnöke és a fogyasztóvédelmi területért is felelős Schiffer Péter főigazgató-helyettes is megjelent. Két hét alatt sikerült azt a kompromisszumot megtalálni, ami mindenkinek, bankoknak, politikusok és a hitelfelvevőket is képviselni hivatott PSZÁF-nak is elfogadható lett.
Visszakerült
A bankok ugyan nem szerették, de végül a felügyelet nyomására került vissza a szövegbe hat pont a szerződéskötés előtti hitelezői magatartásról. Vagyis a PSZÁF nyomására kell az ügyfelekkel a saját banki termékek összehasonlítását megmutatni. A bankoknak a PSZÁF ismételt kérésére kell az ügyfelek figyelmét felhívni a PSZÁF fogyasztóvédelmi honlapjára, sőt a banki honlapokról át is kell linkeltetni erre a felületre. Illetve a bankoknak fel kell hívni az ügyfél figyelmét a teherbíróképesség komplex áttekintésére. A bankok nem szerették volna a szerződés díjmentes felmondásának lehetőségéről szóló külön tájékoztatást, a devizában történő egyösszegű törlesztés lehetőségének biztosítását,
Azt azonban a bankok érték el, hogy a kamatváltoztatásról ne pozitív és negatív lista készüljön, vagyis mikor lehet és mikor nem lehet kamatot változtatni, hanem egy közös oklista, ami gyakorlatilag csak azt jelzi, hogy mikor lehet kamatot változtatni. Az eredeti szöveg feltüntette például, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedése, az üzletpolitikai megfontolások, a marketingköltések emelkedése, az üzemeltetési költségekből a nem külső szolgáltatók felé fizetett hányad nem ok az emelésre. A bankok viszont ott engedtek egy méreteset, hogy az infláció mértékénél jobban nem emelhetik jobban az egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat.
Végül megszületett a kompromisszum, szeptember 16-n aláírták a felek a dokumentumot, amelynek részleteiről itt olvashatnak.
