Gazdaság

Nem vagyunk banánköztársaság

Egyelőre a „szociális Európához” tartozik Magyarország a jövedelmek egyenlőtlensége alapján, ám ez nem biztos, hogy a jövőben is így marad. Magyarországnak választania kell, mekkora egyenlőtlenséggel járó társadalmi modellt szeretne működtetni a jövőben. A világtrend a növekvő egyenlőtlenség, ám ha az egyenlőtlenség túlzott, az növeli a bűnözési rátát, s alááshatja a társadalmi stabilitást is.

Némely túlzó véleménnyel ellentétben Magyarország nem vethető össze a banánköztársaságokkal, legalábbis ami az egyenlőtlenség mértékét illeti – ez is leolvasható a Mint.com térképéről, amelyet a Digg.com (legismertebb közösségi „hírbányász” portál) felhasználói „ástak elő” az internet szélesebb nyilvánosságának. Minél sötétebb zöld színben pompázik a grafikán egy ország, annál nagyobb az egyenlőtlenség.

Forrás: Mint.com

Forrás: Mint.com

A térkép vélhetően nemcsak szemléletessége miatt aratott nagy sikert a weben, hanem azért is, mert Barack Obama amerikai elnököt többen „kommunistázzák” egészségügyi reformja miatt, amelynek iránya egyébként éppen fordítottja az elvetélt hazainak: több állami gondoskodást szeretne belevinni az amerikai, mérsékelten szolidáris rendszerbe. Így különös aktualitása van az egyenlőtlenség kérdésének (nemkülönben hazánkban is, ahol az adórendszer átalakítása egy lépés a jövedelmek nagyobb polarizációja felé).

Kik a „kommunisták”?

a gini-index

A Gini-index egy meglehetősen elterjedt mérőszám az egyenlőtlenség mérésére, 0 és 100 között vehet föl értékeket. 0 a teljes egyenlőség, 100, ha minden egy emberé. Minél közelebb esik tehát az index mérőszáma a 100-hoz, annál nagyobb az egyenlőtlenség.

A Digg egyes hozzászólói kellően meg is lepődtek azon, hogy hasonló az egyenlőtlenség mértéke az Egyesült Államokban, mint Oroszországban, s ezen országoknál is nagyobb az egyenlőtlenség a „szocialista Kínában”. Kevesebbeket lepett meg a „szociális” – a radikálisabb hozzászólók szerint „kommunista” – Európa, s a „versenyelvű”, angolszász társadalmi modell között világosan kirajzolódó különbség.

„A piacgazdaság természetes velejárója az egyenlőtlenség, s az ezt csökkenteni igyekvő állam megnyirbálja a szabadságot, csökkenti a gazdaság teljesítményét” jellegű véleményeket valló, vélhetően főként amerikai hozzászólók némelyike azon is fönnakadt: hogyan lehetséges, hogy főként a szerény gazdasági teljesítményű országok körében kirívóan magas az egyenlőtlenség.

Egyenlőtlenség kontra növekedés

Nincs bizonyíték, hogy az egyenlőtlenség és a gazdasági növekedés között valóban lenne összefüggés – figyelmeztet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A szervezet World of Work Report 2008 kiadványa – amely egyébként megállapítja az egyenlőtlenség világszerte növekvő trendjét – szerint ugyan jó az egyenlőtlenség abból a szempontból, hogy jutalmaz(hat)ja a kemény munkát, a teljesítményt, másrészt viszont, ha az túlzott mértékű, növeli a bűnözési rátát, alááshatja a társadalmi stabilitást.

Mindemellett a nagyobb egyenlőtlenség összefüggésbe hozható a lakosság várható átlagosan rövidebb életidejével, ráadásul mély makrogazdasági kockázatot jelent azáltal, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások nehezebben alkalmazkodnak a külső sokkokhoz – olvasható a tanulmányban.

Egyelőre nálunk alacsony a Gini-index

Magyarország nemzetközi viszonylatban – amint az a térképen is jól látható – nem számít egyenlőtlennek, a Gini-index valahol 27 és 28 százalék között van (a Tárki-Unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008 szerint, 2005-ös adatok alapján).

Ha kadnak is területek, ahol föl kellene zárkóznunk, a Gini-index alpján egyelőre európiaiak vagyunk.

A Gini-index alapján egyelőre európiaiaknak számítunk, még ha esetleg más szempontok szerint le is vagyunk maradva. Grafika: Rédley Tamás

Ebben része van annak is, hogy Magyarország jelentékeny részét megőrizte az „ántivilág” szociális hálójának, amely széles lefedettségének fönntartását – mint a World of Work 2008 szerzői fogalmaznak – erős politikai akarat támogatja, viszont hiányoznak a források.

Elindultunk a nagyobb egyenlőtlenség felé

Ugyanakkor ma már látni kell, hogy a szociális háló fönntartására irányuló akarat meggyengült, s a források hiánya is nyilvánvalóvá vált. Társul mindehhez, hogy a részben már idén s jövőre végrehajtandó adólépések jövedelmeket csoportosítanak a magánszemélyektől a vállalkozások felé (főként az áfa megemelésével s a járulékok csökkentésével), s az szja átalakítása is az alacsonyabb jövedelműeknek jóval kevesebbet ad, mint a jobban keresőknek.

A választóknak hamarosan azzal is szembesülniük kell, hogy a következő választásokon – a közvélemény-kutatási adatok szerint – legesélyesebb párthoz, a Fideszhez közel álló gazdaságpolitikai szakértőknek olyan adófilozófiai elképzeléseik vannak, amelyek nyilvánvalóan az egyenlőtlenséget növelnék.

Így ha néhány év múlva rápillantunk egy hasonló jellegű térképre, elképzelhető, hogy Magyarország , amely most még a „szociális Európa” országaihoz hasonló színnel jelölhető, akkor már az angolszász modellt alkalmazó országok színében pompázik majd. Ami nem feltétlenül baj, ám talán jobb lenne nyílt társadalmi vitákban kibeszélni – lévén két évtizede demokráciában élünk – milyen társadalmi modellt választ Magyarország, mert nem kétséges: választani kell.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik