Jó üzletnek tűnik mostanában bankbetétbe helyezni a pénzünket. Miközben a várható éves infláció 4,5 százalék körül alakulhat, illetve a jegybanki alapkamat 8 százalék, addig ma is bőven találni a bankok kínálatában kétszámjegyű betéti kamatokat. Számoljunk csak 10 százalékkal, és vegyük figyelembe a 20 százalékos kamatadót is, de így is 8 százalékos nettó hozam érhető el a bankbetéttel.
Ez pedig azt jelenti, hogy egy nagybiztonságú befektetés 3,5 százalékos reálhozamot jelent, vagyis nem pusztán értékálló megtakarítási forma, de még reálértéken is fialtatja a pénzünket.
Akció
A bankok nem szoktak önzetlenül ingyenajándékkal kedveskedni ügyfeleiknek, mire ez a magas kamat? A magyarázat még mindig leginkább a válságban rejtőzik. Nagyon felértékelődtek a bankok saját forrásai.
praktikus tanácsok
1. Járjunk utána, hogy a kiválasztott konkrét betéti termék mennyire biztonságos, vonatkozik-e rá betétesvédelem!
2. Az elérhető kamatok összehasonlításánál induljunk ki az EBKM-mutatóból!
3. Gondoljuk át, hogy milyen kamatirányra számítunk, meddig szeretnénk lekötni a pénzünket, és ennek megfelelően válasszunk futamidőt!
4. Az akciós betétek mellékfeltételeit is tekintsük át, különös tekintettel a hibrid termékekre, vagyis amikor a betét mellett más banki terméket is meg kell vennünk!
5. A legjobb termék kiválasztásánál ne feledkezzünk meg a számlavezetési, illetve kártyadíjakról sem!
6. Kövessük a betéteink lejáratát, a feledékeny betétes azzal bűnhődhet, hogy pénze kamatmentesen pihen!
Mivel a nemzetközi piacokon nehezebb volt forráshoz jutni, a bankok – nehogy forráshiánnyal kelljen küzdeniük – vonzó, „akciós” betétekkel is csalogatják ügyfeleiket. Ez olykor irracionálisnak is tűnik, drágán beszedik a lakossági forrásokat, de óvatosan hiteleznek, ezért effektív veszteségük keletkezik minden egyes új lakossági betéten. Ám a veszteség elviselhető, ha azonban a megfelelő források hiányában veszélybe kerülne a bank léte, akkor sokkal többet bukna a bank menedzsmentje és tulajdonosa.
Használjuk ügyesen!
A magánember szempontjából mindez persze csak annyiban érdekes, hogy a vonzó betéti ajánlatoknál kell-e a kockázatokkal foglalkozni. Alapvetően nem nagyon. Bízhatunk abban, hogy a gazdasági világválság rengeteg bankcsődje ellenére a magyar bankok nincsenek veszélyes helyzetben, de ha mégis, akkor nem hagyják őket tönkremenni. Végül, ha mégis bedőlne egy bank, akkor a lakossági betétek korlátlanul garantáltak.
Jogszabály rögzíti, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 13 millió forintig bankonként és ügyfelenként garantálja a betétesek kártalanítását, de a válság veszélyes napjaiban a pénzügyminiszter – más európai országok gyakorlatához hasonlóan – korlátlan betétvédelmet is bejelentett. A kereskedelmi banki betétek szinte biztosan védettek, de a lelkünk megnyugtatása végett a www.oba.hu oldalon pontosan is megtekinthető, hogy egy adott intézmény benne van-e az OBA tagjai között. Bármely betételhelyezési döntés esetén megkérdezhetjük az értékesítő munkatársat a garanciákról.
Választás
A konkrét bank, a konkrét betéti termék kiválasztásánál azután az első szempont az elérhető kamat. Szerencsére a bankok ezt „trükközés” nélkül, egy egységes, összehasonlítható mutatóval, az EBKM-mel (egységes betéti kamatláb mutatóval) jelzik számunkra. Az így megadott egyetlen szám, egy kamatadó levonása előtti, ugyanakkor más költségektől megtisztított, nettó éves hozam.
Mégsem tehetjük meg, hogy rábökünk a legmagasabb értékre, mondván, biztosan ez a legjobb termék, más szempontokat is mérlegelnünk kell. Alapvetően a bankok legversenyképesebb ajánlatai az akciós betétek. Kezdjük elsőként a futamidő megvizsgálásával! Nagyon vonzó egy 12 százalékos betéti kamat, de ha azt csak egyetlen hónapra kínálja egy bank, akkor nem biztos, hogy megéri ott lekötni a pénzünket. A kockázat ugyanis az, hogy a kamatcsökkentési periódusban levő magyar gazdaságban esetleg egy hónappal később már nem lesz ilyen magas a betéti kamat. Ha egy másik bank 11,5 százalékos akciós kamatát egyéves periódusra kínálja, akkor az vonzóbb lehet.
Az előbbi példa ugyanakkor azt feltételezte, hogy alapvetően a banki kamatok csökkenésére számítunk. Természetesen, ha valakinek olyan várakozásai vannak, hogy emelkednek a betéti kamatok, akkor érdemes a ma elérhető legmagasabb kamatot választani, majd egy rövid idő múlva az akkori – a remények szerint – magasabb kamatú termékbe átforgatni a megtakarítást.
Új pénz
A feltétel nélküli akciós betét igen ritka. A bankok vagy új ügyfelekre vadásznak, vagy valamilyen kevésbé népszerű, de a banknak szép jövedelmet biztosító terméket promótálnak az akcióval. Az egyik jellemző feltétel, hogy a bank fizet ugyan 11,5 százalékot, de csak azokra a pénzekre, amit új ügyfél hoz, vagy amit régi ügyfél hoz, de pótlólagos forrásként. Gondoljuk át, hogy megfelelünk-e ezen kritériumoknak, hiszen ha nem, akkor így megspórolhatunk egy felesleges bankfiók-látogatást.
Ha a vonzó kamatot kínáló banknál korábban nem volt számlánk, akkor biztosan új ügyfelek vagyunk, ha azonban már voltak a bankkal kapcsolataink, akkor a bank a számítógépes rendszerén átfuttatja, hogy a becipelt pénz valóban új-e. Különbözőek a metódusok, de egy jellemző példa szerint, ha a megelőző három hónapban nem vettünk fel, vagy nem utaltunk el pénzt az adott banktól, akkor vélhetően új pénznek fog minősülni a betét, és jogosult lesz az akciós kamatra.
Árukapcsolás
Nem ördögtől való, de megalapozott döntést igényel az olyan akciók igénybe vétele, ahol az akciós betét csak akkor jár, ha a betétbe elhelyezett összegnek megfelelő összeget elhelyezünk valamilyen más banki termékbe, például a bankcsoport által kínált befektetési alapba, például valamilyen hosszabb távú tőkevédett alapba. Az olykor egészen vonzó, akár 13-14 százalékos EBKM-mel kínált betét tehát csak a friss pénz 50 százalékára jár.
Természetesen a befektetési alap hozama is lehet remek, de ezt előre nem lehet megmondani. Ilyen termékbe csak akkor szállunk be, ha valóban akkor „akarjuk” a befektetési alapot is, különben nem érdemes ilyet venni. Jellemző például, hogy az alap 3-3,5 éves kötöttség, miközben az akciós betéti kamat csak egy évre vonatkozik.
Számlavezetés, kártyadíj
Az akciós kamatok között amúgy lehet ügyesen lavírozni. Ha lejárt az akciós időszak, át lehet menni egy másik bankba, ahol ismét új ügyfélnek számítunk, épp elég lakossági bank van, mindig lesz erre lehetőségünk. Egy-két kör után a régi bankokban is új ügyfél, vagy legalábbis új pénzt hozó ügyfél leszünk. Arra azért érdemes figyelni, hogy amikor új ügyfélként beérkezünk egy bankba, akkor számlát kell nyitnunk, illetve sokszor kötelezően bankkártya-típust is kell választanunk a számlához, mindkettőnek lehet éves díja.
A bankok azonban nem ezen szeretnének kaszálni, hanem abban érdekeltek, hogy az ügyfél megkedvelje a bankot, ott maradjon. Az akciós 11,5 százalék után automatikusan megújított betét a következő évben pedig már csak 7-8 százalékkal kamatozik (vagy egyáltalán nem kamatozik, ezért mindenképpen kövessük a lejáratainkat!). Szóval az éves számlavezetési díj általában nem magas (0-3000 forint), ahogyan a kártyadíjnál is jellemző, hogy az első év akciós. Mindezeknek azért érdemes utánanézni, de általában ezek a tételek nem változtatják meg az EBKM alapján hozott döntésünket.
Mivel azonban fix díjakról van szó, kisebb betéteknél lényegesek lehetnek, többmilliós elhelyezésnél már nem számítanak annyira. Az EBKM nem kezeli őket, egyrészt különböző összegű betétek kamatszintjét más és más módon befolyásolja, másrészt nem a betétért fizetünk ezekkel, hanem a számlavezetésért és a kártyahasználatért. Ha egymillió forintot helyezünk el akciós betétben, akkor egy kifejezetten magas, 3000 forintos éves számlavezetési díj és egy 3000 forintos, kötelező kártyadíj azért már számít, hiszen 0,6 százalékos hozamhátrányt jelent egy költségmentes termékkel szemben.
