Mi az SPS?
Az SPS (Single Payment Scheme) az új mezőgazdasági támogatási rendszer, amelyet jövő év január elsejétől vezeti be a kormány.
Annak ellenére döntött így a kormány a napokban, hogy még nem tudni, hogyan dönt az Alkotmánybíróság (AB) a Sólyom László által benyújtott alkotmányossági kifogásokkal kapcsolatban. Az SPS rendszer bevezetése alapjául szolgáló törvénnyel kapcsolatban kért a köztársasági elnök utólagos normakontrollt az AB-tól.
A mágikus rövidítés – ez jön a SAPS helyett.
Az SPS támogatásnak két összetevője van: a „regionális” (hazánk ezen szempontból egy régiónak számít), s a kiegészítő, „történelmi”, a 2006-os támogatás alapján számítódik. Nagy vitát kiváltó változás a jelenlegi rendszerrel szemben, hogy az uniós támogatásra jogosultság önálló, vagyoni értékű jog lesz.
Miért alkotmányellenes Sólyom László szerint az SPS bevezetése?
Sólyom László szerint sérti a jogbiztonság elvét, hogy leválasztódik a támogatásokhoz való jog a tulajdonjogról (önálló, vagyoni értékű joggá válik), s ezzel a változással nem számolhattak azok a tulajdonosok, akik korábban hosszabb távú szerződést kötöttek földjeik kiadására.
A „haszonbérbe adott termőföldek tényleges forgalomképessége, és így értéke is csökken. Ezt a törvény javaslatának indokolása is elismeri azzal, hogy kimondja: „más ára lesz a földnek, ha azzal együtt támogatási jogosultságot is átruháznak, mint akkor, amikor erre nem kerül sor.” – érvelt Sólyom az Alkotmánybírósághoz írt levelében. Az elnök szerint nem maga a vagyoni értékű jog létesülése alkotmányellenes, hanem az, hogy túl kevés a felkészülési idő.
Az sem elfogadható a köztársasági elnök szerint, hogy a 2006-os támogatás alapján jár majd a támogatás kiegészítő összetevője, mert „egyebek mellett mindazok a termelők hátrányt szenvednek, akik vagy a 2007. vagy a 2008. naptári évben kezdték meg tevékenységüket”. (A kormány szerint viszont ez a probléma megoldott: a kezdő gazdák is kapnak támogatást).
Kinek kedvez az SPS?
Az elfogadott törvény indoklása három példát hoz az SPS, s az eddig SAPS összehasonlítására, ezekből kiderül, hogy az állattartók sokkal több pénz kapnak az új rendszerben, a növénytermesztők – vagy legalábbis a rizstermelők – nagyjából ugyanannyit, a gyepet/legelőt (állattartás nélkül) tartók pedig sokkal kevesebbet.
A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) viszont arra hívja föl a figyelmet, hogy a tervezett rendszer többletforrást nem biztosít, csupán az elosztás módja változik. Szerintük a jelenlegi kormányhoz közelálló körök szándékainak és érdekeinek megfelelően.
Igaz, hogy az SPS inkább a nagytőkének kedvez?
Annyiban igaz, hogy az állattartásban jelenleg sokkal inkább jelen van a nagytőke, mint a növénytermesztésben. Ugyanakkor a SPS pártiak hangsúlyozzák, hogy rohamosan épül le az állattenyésztés (amit kétség kívül a számok igazolnak), s a negatív folyamatnak valamelyest gátat szabhat az új támogatási rendszer, amely több pénzt juttatna az állattenyésztőknek.
Mi lesz végül is a viták kereszttüzében álló SPS-sel?
Sólyom László utólagos normakontrollt kért, az alkotmánybírósági döntés várhatóan ősszel születik meg.A Fidesz eltörli majd az SPS-rendszert – legalábbis ezt mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, aki egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is.
agrártámogatások és morál
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki egyébként köztudomásúan nem híve a korlátok nélküli szabad piacnak, erkölcstelennek tartja, hogy a fejlett országok támogatják a mezőgazdasági termelőiket. Ezzel ugyanis azoknak az elmaradott, szegény országoknak nehezítik meg a versenyét a világpiacon, amelyeknek gyakorlatilag semmi más esélyük nincs, mint hogy a mezőgazdaságukból éljenek.
A fejlett országok által létrehozott nagy nemzetközi szervezetek azután tetézik az igazságtalanságot azzal, hogy azon a szabadpiaci elvek gyakorlását javasolják ezen elmaradott országoknak, amelyeket a fejletteknek – mint a mezőgazdasági támogatások példája mutatja – eszükbe nem jut alkalmazni.
Nemcsak a támogatás hiánya jelent versenyhátrányt, hanem az alacsonyabb támogatás is – ezért tiltakoztak a hazai termelők az uniós csatlakozáskor, hiszen kevesebb támogatást kaptak, mint uniós társaik.
„Beszélhetünk-e jótékony (igazságos?) versenyről olyan gazdasági erőtérben, amelyben a tagállamok múltbéli támogatottsága, ennek következtében elért jövedelmei,
felhalmozott eszközei hihetetlen mértékben differenciálódtak, s jelenleg is igen eltérőek?” – teszi föl a kérdést Udovecz Gábor, az Agrár Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatójának egyik előadásának összefoglalójában. Amelyből kiderül, hogy míg Hollandia több mint 1100 euró uniós támogatást kapott hektárként, addig Magyarország 170-et sem (2004-es adatok) Sajnos, arról egyelőre nem esik szó, hogy a múltbeli teljesítményeket – az eltérő hozamokat és a kvótákat –, tehát a történelmi támogatási jogcímeket, mint versenyt torzító szabályozási szempontokat kiiktassunk a rendszerből – jegyzi meg a szerző. Ezen a gondon nyilvánvalóan nem segít az SPS sem.
