A fogyasztás visszaesése, a hitelezés és az építőipar megtorpanása és az exportpiacok szűkülése nyomán Románia GDP-je 6,2 százalékkal zuhant az első negyedévben, éves összevetésben; 2008-ban még 7,1 százalékos növekedésről számolt be keleti szomszédunk.
A második negyedév sem tűnik fényesnek. Az ország gazdaságát jórészt hajtó magánfogyasztás tovább zuhan, a kiskereskedelmi forgalom májusban 12,3 százalékkal csökkent éves szinten, ami a 2007-es 34 (!) százalékos növekedéshez képest nagy csapást jelent a gazdaságnak. A fogyasztást fűtő hitelállomány növekedési üteme is jócskán lelassult: májusban „mindössze” 15,9 százalékos volt a bővülés üteme a 2008-as 64 százalék után; a fizetések ebben a hónapban átlagosan 8,7 százalékkal nőttek a tavalyi több mint 20 százalékos megugrást követően.
A válság pozitív hatása ott is a hazaihoz hasonló módon az infláció csökkenése: a pénzromlás üteme júniusban már csak 5,9 százalékos volt, így a román jegybank 50 bázisponttal, 9 százalékosra csökkentette irányadó kamatát – így azóta a magyar alapkamat a legmagasabb, 9,5 százalékos Európában.
Nem tartható az IMF-megállapodás
Románia március végén kapott – hazánkhoz hasonlóan – 20 milliárd eurónyi hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Világbanktól és az Európai Uniótól. A hitelszerződés szignálásakor az IMF 4,1 százalékos GDP-csökkenést prognosztizált, Románia pedig azt vállalta, hogy a tavalyi 4,8-ról 4,6 százalékosra szorítja le az államháztartás idei hiányát. A kormány megígérte a közalkalmazotti bérek befagyasztását, vállalta, hogy novemberig kidolgozza az egységes közalkalmazotti bérezés rendszerét, és az év végéig megreformálja nyugdíjrendszert is.
A gazdaság a várt 4 helyett 6,5-7,1 százalékkal szűkül az idén – jelentette be még a múlt héten Gheorge Pogea pénzügyminiszter. A prognózist rontotta az IMF Bukarestben tárgyaló küldöttsége: ők már 8 százalékos visszaesésről beszéltek. Az ebből következő kellemetlen hírt már Adriean Videanu gazdasági miniszter közölte kedden: e szerint a nagyobb visszaesés nyomán az IMF-fel egyeztetett 4,6 helyett 7 százalékos lesz a deficit.
Tonny Lybek, az IMF romániai és bulgáriai képviselője is úgy nyilatkozott a minap, hogy az IMF-megállapodás nem tartható, de szavai szerint ez a válság mélyülése okán manapság nem számít különleges esetnek.
Augusztusban ítél az IMF
A román kormány utóbbi hetekben folytatott költségvetési politikájának megítélése ellentmondásos. A Napi Gazdaság minap megjelent összeállítása szerint a kabinet – nyilván az őszi elnökválasztásra készülve – most vezette be az üdülési csekket, otthonteremtő támogatást indított útjára és emelte a roncsautók becserélésére szánt keretösszeget is – a lap szerint így az ország szembemegy az IMF-nek tett ígéreteivel.
„Tárgyalni kívánunk a valutaalappal és az unióval a megengedett hiány növeléséről, de csakis infrastruktúra-fejlesztés növelheti a deficitet. Gondoskodunk róla, hogy ne plazmatévékre menjen a pénz” – nyilatkozta viszont Emil Boc kormányfő.
Az IMF-hitel és a körülményekhez képest jelentős takarékoskodás ismét felkeltheti a befektetők érdeklődését Románia iránt – vélték a Bloombergnek nyilatkozó londoni elemzők, akik ezek szerint nem látják a túlköltekezés jeleit. A hazai elemzői kar sem a pénzosztás miatt aggódik: a kilábalás szempontjából a lakossági fogyasztás kulcsfontosságú, és egyelőre nem látjuk, az mitől bővülne jövőre – értékelte országa helyzetét az ING Bank Románia vezető elemzője.
Az IMF küldöttsége augusztus elején Romániában értékeli a helyzetet, és dönt a mintegy 13 milliárd eurónyi hitelrészlet sorsáról.
