Szerdán demonstrációt tartottak Mezőkovácsházán Karsai József vezetésével a bankok egyoldalú szerződésmódosításai miatt. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy bár az Országgyűlés döntésének értelmében augusztustól a hitelintézetek nem módosíthatják egyoldalúan a hitelfeltételeket, néhány bank az utolsó napokban még él törvényes lehetőségeivel, és a legkülönfélébb okokból drágítja hiteleit.
A szocialista képviselő egy petíciót készült átadni az egyik kereskedelmi bank képviselőjének – sikertelenül. Az FN megszerezte a dokumentumot.
„A külföldi bankok magyar ’mostoha’ leányvállalatainak utolsó figyelmeztetése, hogy itt és most megállni a féktelen kamatemeléssel, az adósok kárára történő egyoldalú szerződésmódosításokkal, diktátumokkal. Elég volt Magyarország és a magyar nép tönkretételéből, legyen vége a törvényesített és intézményesített lízing-és kamatemeléseknek. Azonnal állítsák le a lakásdeviza-hitelesek, a vállalkozói devizahitelesek további kisemmizését. Amikor az euró drága lett, azonnal törlesztőrészletet emeltek, amikor gyengült 40 forintot, a törlesztés szinte változatlan maradt. Mi az a hathavonta felülvizsgálat utáni új törlesztőrészlet-megállapodás? – Addigra mindenki tönkremegy!” – emelte fel a szavát a képviselő.
Karsai szerint a bankok a szerződésmódosításokkal az összes költségüket ráterhelhetik az ügyfeleikre, miközben a nagybetétesek és a vállalkozások hitelkamattöbbletéből vásárolják fel az állami vagyont, a magánszemélyek házait és a földeket. Hitelt pedig nagyon rossz feltételekkel adnak, megfizethetetlen kamattal. „Az amerikai és az európai nagybankok a hírek szerint elherdálták a világ pénzének egyötödét és most velünk akarják megfizettetni felelőtlen üzleti vállalkozásaikat” – írja.
„Amíg én élek, nem leszünk az Önök cselédei. Fiaink, unokáink nem lesznek a saját hazájukban az Önök bérmunkásai, ’rabszolgái’ a volt saját földjeiken” – jelentette ki a képviselő. Emellett figyelmeztette a „tisztelt multi felvásárlók, bankárok” csoportját, hogy „amennyiben nem állnak el a magyar emberek megkopasztásától, úgy 2009. július 25. napjától soha nem látott folyamatos demonstrációt tartunk a nagy multik minden telephelyeinél és a bankoknál”.
A felhívás komolyságát a 11 évvel ezelőtti tevékenységének az említésével támasztotta alá. Karsai 1998-ban azzal szerzett országos ismertséget, hogy a MOSZ mezőgazdasági demonstrációs bizottságának elnökeként az akkori agrárvezetés elleni tiltakozásképp búzatáblákat égetett el.
Megmozgatta a politikát
Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese elmondta, olyan levelek érkeznek hozzájuk, hogy még a törvény augusztus elsejei hatálybalépése előtt a bankok igyekeznek abszurd indokokra hivatkozva, saját érdekeiknek megfelelően átalakítani a szerződéseket – írja az MTI. A politikus két bankot nevezett meg: a CIB-re és a Raiffeisen-re panaszkodtak az ügyfelek.
Az MSZP felszólította a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy folytasson vizsgálatot az ügyben. Kovács elmondta: a bankok olyan indokokra hivatkoznak például, hogy megnőtt a pénzügyi intézmény közteherviselési kötelezettsége, növekedtek a működési költségek, emelkedtek a más szolgáltató számára fizetett díjak, vagy „a legabszurdabb”, hogy emelkedett a pénzügyi ágazatban alkalmazásban álló munkavállalók havi bruttó átlagkeresete.
Azt is javasolta, hogy a pénzügyi felügyelet időről időre tegye közzé azon bankok és biztosítók listáját, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb panasz érkezik hozzájuk. Ha nem rendeződik a kérdés, akkor az MSZP szeptemberben „drákói szabályokat” terjeszt be az Országgyűlésnek – például hogy melyek azok a költségek, amelyek változása miatt a bankok módosíthatják a kamatokat, illetve még nagyobb hatáskört kaphatna a PSZÁF.
A miniszterelnök péntekre „berendelte” a bankelnököket, a Bankszövetség elnökét, a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetőit. A megbeszélésen részt vesz Oszkó Péter pénzügyminiszter és Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter is. Sajtóinformációk szerint Bajnai Gordon egy öt pontból álló javaslatcsomagot készül előterjeszteni, amelyet ha elfogadnak, nem lehet majd mondvacsinált okokra hivatkozva mindent ráterhelni az adósokra.
A banki levelet megváltoztatták
Karsai kitért annak a banki levélnek a tartalmára is, amelyben az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást lehetővé tevő ok-okozati feltételek szerepelnek, és amelyet a napokban juttattak el a bankok az ügyfelekhez.
A mezőkovácsházi képviselő petíciójában azt olvashatjuk, hogy a kamatot, a hiteldíjat, a törlesztőrészleteket vagy a lízingdíjat akkor változtathatja meg a bank, ha a munkanélküliségi ráta emelkedik, a pénzügyi intézmény dolgozóinak az átlagkeresete nő vagy változnak a használt kommunikációs és hirdetési felületek listaárai. A CIB Bank egy közleményben tudatta az FN-nel, hogy ezek a pontok már nem szerepelnek a feltételek között. A Raiffeisen Bank sajtóosztályától cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg a kért információ.
Más feltételeket is módosított a bank. Ezután az éves fogyasztói árindex miatt csak akkor változtathat a szerződésen a pénzintézet, ha az emelkedés kétszámjegyű, illetve ha fajlagos az egyes termékek és szolgáltatások értékesítéséhez, közvetítéséhez kapcsolódó, külső felek számára megfizetett jutalékköltségek emelkedése.
A többi említett okot összevonták. „A bank működési költségeinek – a bank érdekkörén kívül álló okból keletkező – növekedése (különösen, de nem kizárólagosan a bank értékesítési pontjai és irodahelyiségei bérleti díja és fenntartási, működési költségei, az egyes termékek és szolgáltatások értékesítéséhez, közvetítéséhez kapcsolódó, külső felek számára megfizetett jutalékköltségek fajlagos emelkedése stb.)” – áll a pénzintézet közleményében. Emellett az ügyféltájékoztatóban pontosan megfogalmazták a kamatok, díjak, költségek csökkentésének lehetőségét. „Amennyiben a fenti feltételek bármelyike a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, a bank eljár a csökkentés érvényesítése érdekében” – állítják.
„Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok között alapvetően a szolgáltatók költségeire közvetlenül ható tényezők szerepelnek, de megjelennek azokra közvetetten ható kockázati tényezők is” – írja a CIB Bank, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével egyeztette az ok-okozati leltár tartalmát, és ennek eredményeképp július 15. hatállyal módosította a listát.
Mi változik?
– A hitelt nyújtó bank a szerződés módosításakor egy költségelem változásával csak egyetlen, az adott változással összefüggő ártényező módosítását indokolhatja. Például, ha a bank a jegybanki alapkamat mozgására hivatkozva megváltoztatta a hitel kamatát, a kezelési költséggel már nem teheti ugyanezt.
– A bankok csak ügyfeleikkel egyeztetve változtathatják meg a hitelszerződések feltételeit. A tervezett változtatások előtt 60 nappal az ügyfelek személyes értesítést kapnak arról, mit fog megváltoztatni a bank.
– Az az ügyfél, aki a számára kedvezőtlen változtatásokat nem kívánja elfogadni, díjmentesen visszafizetheti a felvett kölcsönt és felmondhatja a szerződést. (Ez az előírás a jelzáloglevelekkel fedezett, valamint változó kamatozású kölcsönökre nem vonatkozik.)
– A megváltozott szabályok a jelzáloglevelekkel fedezett kölcsönök kivételével a meglévő hitelszerződések jövőbeni változtatásaira is vonatkoznak. A bankoknak 120 napjuk lesz arra, hogy alkalmazkodjanak.
– A GVH, amely a változások kezdeményezője volt azt várja, hogy a törvénymódosítást követően a banki termékek ára összehasonlíthatóbb lesz.
