Az elemző szerint a kontinens lakosságának elöregedése miatt a kereszténydemokrata és a jobboldali liberális ideológia már évek óta meghatározó Európában, s az idősebbek egyébként is szívesebben vesznek részt a választásokon, mint a fiatalabbak. Ezt ismerték fel a jobboldali pártok, s elsősorban ennek a korosztálynak – a nagyobb biztonságpolitikát, szabályozottabb bevándorlást és szociális védelmet érintő – elvárásait akarják kielégíteni – hangsúlyozza a politológus.
A biztonságpolitika és a bevándorlás nem a baloldal témája, a szociális védelem területén pedig az európai jobboldal is tevékeny, és kész államilag beavatkozni. Erre példa a politológus szerint a Nicolas Sarkozy elnök vezette francia kormánypárt politikája.
Míg a baloldali pártok nem tudnak abban megegyezni, hogy a válságot követően milyen új modellt kellene követni, a jobboldal egyelőre a jelenlegi modellt kívánja pragmatikusan folytatni a közvéleményre való nagyobb odafigyeléssel – mutat rá Reynié.
Példaként említi Törökország uniós csatlakozásának kérdését, amelyet a jobboldal az európai identitásra hivatkozva könnyedén elutasít, míg a baloldal inkább zavarban van; egyes pártok az internacionalizmusról, mások az olcsó munkaerő problémájáról beszélnek Törökország kapcsán.
Reynié szerint az európai jobboldalt több országban a populizmus és a nacionalizmus fenyegeti az EP-választáson. A mérsékelt baloldalitól a populista jobboldaliig sokféle ötletekkel és emberekkel dolgozó Sarkozynek Franciaországban viszont sikerült az euroszkeptikus szélsőjobboldalt visszaszorítania, amit az ellenzéki szocialisták nem tudtak megtenni a sok kis formációból álló populista szélsőbaloldallal.
Az európai jobboldal ereje elsősorban annak a baloldalnak az ideológiai kudarca, amely nem tudott egy új szociáldemokrata modellt létrehozni, amikor a baloldali Tony Blair, Gerhard Schröder és Lionel Jospin álltak a nagy európai országok élén – tette hozzá a politológus.
Franciaországban a felméréseket továbbra is a 2008-as francia uniós elnökségnek az európai válságkezelést érintő sikereivel kampányoló kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezeti 26 százalékkal az ellenzék legnagyobb ereje, a 20 százalékon álló Szocialista Párt (PS) előtt, amely továbbra sem tudja egységbe kovácsolni a „Sarkozy-ellenes” erőket az EP-választásra.
A két nagy pártot követi a némileg visszaszorult centrista Modem és a Zöldek 11-11 százalékkal. A közvélemény-kutatási intézetek viszonylag alacsony részvételt és 60-65 százalékos rekord távolmaradást jeleznek előre. 2004-ben az EP-választáson 42,8 százalékos volt a részvételi arány.
