A volt pénzügyminiszter rámutatott: számos biztató jel mutat arra, hogy a válság pénzügyi szakasza a vége felé közeledik, lassan oldódik a szárazság a pénzügyi piacokon. Elindult a bankok közti hitelezés, csökkennek a bankközi kamatlábak, és az értékpapírpiacokon is nagy ingadozással bár, de emelkedő trend figyelhető meg.
A válság második, reálgazdasági szakaszáról egyelőre nem mondhatunk sokat. E szakasz átfutási ideje teljesen bizonytalan, az azonban biztosan kijelenthető, hogy a válság előtti kiinduló állapot visszatérése teljesen kizárt– fejtegette Békesi a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) tisztújító közgyűlésén.
Csak az U formája kérdéses
Ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedben felhalmozódó virtuális pénz, mely egy fiktív keresletet pörgetett fel, a válságban megsemmisül, s így azok a kapacitások, amelyek erre a fiktív keresletre épültek, szintén megszűnnek. Rámutatott: mértékadó elemzők kizárják a reálgazdasági válság V-alakú lefutását, s szintén kevesen érvelnek egy évekre elnyúló recessziót előrevetítő L-alakú pálya mellett.
Az U-alakú dinamika mellett már lényegesen többen tették le a garast, itt az a kérdés, hogy az U jobb szára (a kilábalás) mennyivel lesz laposabb a rendkívül meredek bal szárnál (a visszaesésnél), valamint az, hogy a két szár alsó végét milyen hosszú szakasz köti össze – fejtette ki.
Három negatív tényező
A volt pénzügyminiszter úgy vélte, Magyarország számára a reális kilátás az, hogy a mélypontot 2010-ben éri el, 2011-ben kezdhet magára találni, és 2012-re állhat vissza a gazdasági növekedés. Magyarországon három tényező fokozza a válságot: az elmúlt évek eladósodást eredményező prociklikus gazdaságpolitikája, mely most kizárja, hogy az állam fiskális eszközökkel enyhítse a válságot.
Továbbá a 2001 és 2007 közötti, jelentős növekedési áldozatokkal járó monetáris politika, mely az infláció visszaszorítására koncentrálva magasan tartotta a kamatokat, s így erősen az árfolyamot. Végül a lakosság és az állam magas forintkamatokra visszavezethető devizában való eladósodottsága.
10 százalékos munkanélküliség
A közgazdász szerint tovább rontja a helyzetet, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult duális gazdaságban a multik szinte kivétel nélkül a konjunktúra-érzékeny iparágakban működnek, miközben a 800-900 ezer, többségében versenyképtelen hazai kis- és középvállalatnak legalább a fele kényszervállalkozás. Utóbbiakkal kapcsolatban kijelentette: „fogalmunk sincs, hogy ezzel mit lehet kezdeni.
Konzisztens programot eddig senki sem tudott letenni az asztalra”. Békesi László úgy vélte, Magyarországon megközelítőleg 12 százalékra fog emelkedni a munkanélküliség, és a mutató sokáig nem fog visszatérni 10 százalék alá. „Nem lehet megmenteni a megszűnőben lévő munkahelyeket, mert ezekre többnyire nincs is szükség” – fogalmazott.
