Magyarország kockázati felára ma jóval nagyobb, mint a lengyel vagy a cseh, sőt még a román és a bolgár felárnál is magasabb, ami alapvetően meghatározza a magyar kamatszintet – mondta a jegybank alelnöke.
A pénzügyi válság magyarországi hatásait elemezve Király Júlia beszélt az állam túlköltekezéséről, amelyhez hozzájárult a vállalatok és a lakosság eladósodása devizában. „Mindez oda vezetett, hogy 2008 októberében Magyarország GDP-arányos külső eladósodása devizában elérte a 45 százalékot, amelyből a kormányzati szektoré 15 százalék, a vállalatoké és a lakosságé együtt 30 százalék volt” – magyarázta az alelnök.
Az eladósodás másik jellemzője a hitel/betét mutató, s ez 2008 októberében 150 százalékos volt, azaz minden harmadik kihelyezett forint vagy annak megfelelő deviza külföldiek megtakarításából származott.
6-7 százalékos csökkenés
Király Júlia nem adott új prognózist a magyarországi gazdasági visszaesésre, mivel az MNB május végén publikálja azt inflációs jelentése keretében, így a kormány által közölt várható 6-7 százalékos GDP-csökkenést említette.
Az alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági recesszióban „egy felelős bankár ilyenkor egyet tud tenni, erősíti a pénzügyi akcelerátor mozgását”, ha ma nem nyújt hitelt egy vállalkozásnak, akkor a holnapi ügyfelét is elveszti.
Stabil piac
A magyar állampapírpiac stabilizálódott, ma nincs 10 százalékos hozam felett egyetlen hosszú lejáratú állampapír sem, noha tavaly októbertől hosszú ideig nem lehetett eladni 10 százalékos hozam alatt – jelezte a jegybanki vezető.
Elmondta: az Európai Központi Bank legutóbb szerdán üzente meg az MNB-nek, hogy refinanszírozási hitel ellentételeként nem fogad be magyar állampapírt fedezetként.
