Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az alapkamat egy százalékosra szállítása mellett bejelentett néhány régen várt likviditásnövelő intézkedést is.
Ezeket pénzügyi szaknyelven kvantitatív (mennyiség) enyhítésnek nevezik, Jean-Claude Trichet maga „erősített hiteltámogatási megközelítésről” szólt csütörtöki sajtóértekezletén – a valóságban az intézkedések egy részével az EKB hitellel nem fedezett, új pénzt pumpál a gazdaságba, vagyis működtetni fogja az elektronikus bankóprést.
nem reagált a hírre a devizapiac
Nem gyengült, hanem erősödött az euró a dollárral szemben – mondta az FN kérdésére Hont András, a Hamilton Zrt. elemzője. A bankóprés beindításának a hírére az eurónak gyengülnie kellett volna, mint ahogy az történt a dollár esetében is, amikor a FED hasonló intézkedéseket jelentett be.
Hont András szerint a piac számított az EKB lépésére, ezért nem történt piaci reakció a hírre. A lépésnek elviekben az euró gyengülése által a forintot is erősítenie kellene (azon az elven, hogy a bankóprés inflációt emel, valutát gyengít), de Hont szerint ilyen hatás nem lesz, legfeljebb áttételesen, hogy a nagyobb pénzbőség révén többen vásárolhatnak forintot.
Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Áprilisban a tizenkét havi infláció ismét rekord alacsony, 0,6 százalékos volt az euróövezetben.
Az EKB tavaly októberben kezdte a kamatcsökkentést, az utolsó, tavaly júliusi emeléssel elért 4,25 százalékról. Október óta ez a mostani már a hetedik enyhítés volt.
Jean-Claude Trichet korábban többször kizárta a „zéró kamat” lehetőségét az euróövezetben. Ugyanakkor az amerikai Fed irányadó napikamatcélja nulla és 0,25 százalék között van, a japán jegybank irányadó kamata 0,1 százalékos, a brit Bank of England alapkamata 0,5 százalékos.
