A kormány, a közgazdasági főáramot képviselő gazdaságkutatók egyaránt 6 százalékos idei GDP-zuhanásra számítanak, míg a jobboldalhoz sorolt közgazdászok egy része 8-12 százalékos gazdasági hanyatlásról beszél. Az FN piaci szereplőket kérdezett saját várakozásaikról.
Jeleznek a készletek
Az ipari termelés drámai, 25 százalékos visszaesése az év egészére vetítve akár 7 százalékos GDP-csökkenést is jelenthet, de 2009 végére valamelyest magára talál iparunk és a kivitel visszaesése is mérséklődik – nyilatkozta az FN-nek Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője, aki az év egészére 5-6 százalék közötti recessziót vár.
A közgazdász arra hívta fel figyelmünket, hogy a német cégvezetők várakozásait összegző Ifo-index az első negyedévhez képest növekvő keresletet jelez, így a magyar kivitel szempontjából kulcsfontosságú német piac elmozdulni látszik a holtpontról az év második felében.
Illusztráció: Rédley Tamás
A mutató a vállalati raktárkészletek csökkenését is előrevetíti, ami szintén a termelésbeindulást valószínűsíti. Erre apró jelek már utalnak is Magyarországon: a Flextronics például ismét vett fel dolgozókat, míg a szentgotthárdi Opel-gyár több motort gyárt, mint az év elején – mondta Samu János.
A Concorde az EU-s támogatások nyomán az építőipari teljesítmény „mindössze” egy számjegyű visszaesésére számít, míg a magánfogyasztás és a szolgáltatások hozzáadott értéke is ennyivel csökkenhet. A kiskereskedelmi adatokból az olvasható ki, hogy drámaian a nagy importtartamú cikkek (üzemanyag, autó) iránti kereslet zuhan – magyarázta az elemző.
Alig mélyíti a recessziót a Bajnai-csomag
A háztartások fogyasztása 6 százalékkal csökken – amihez mindössze egy százalékpontot tesz hozzá a Bajnai-csomag –, a közösségi fogyasztás szintén 6 százalékkal esik vissza, a beruházások 16 százalékkal zuhannak, a kivitel 13, a behozatal pedig 14-15 százalékkal esik – osztotta meg a Raiffeisen Bank növekedési prognózisának részleteit az FN olvasóival Török Zoltán.
A vezető elemző saját és bécsi kollégái véleményét is tolmácsolva azt mondta, hogy a magyar kivitel – így az ipari termelés is – a második félévben már élénkülhet, így az idei GDP-csökkenés 6 százalékos lesz. Török Zoltán ezt optimista becslésnek nevezte.
A piaci elemzőkhöz hasonló forgatókönyveket várnak a gazdaságkutató intézetek is. A Pénzügykutató április 3-án közölt előrejelzésében 5-6, a GKI április 9-én ismertetett prognózisában 4-5, míg a Kopint-Tárki március 20-i jelentésében 5 százalék körüli visszaesést prognosztizált. A kormány most hivatalosan 5,5-6 százalékos recesszióra számít, de a miniszterelnök a 6-os számot említi gyakrabban.
A pesszimista szcenárió
Jóval durvább recessziót lát Matolcsy György, a Fidesz képviselője, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere. A Figyelő múlt heti számában megjelent érvelése szerint az év első hónapjaiban mért 25 százalékos ipari termelés-visszaesés önmagában 7-9 százalékos GDP-csökkenést jelent, amihez az építőipar 10 százalékos hanyatlása egy százalékpontot tesz hozzá; a válságot mélyíti a turizmus és a villamosenergia-ipar visszaesése, így 8-12 százalék közötti hanyatlás várható.
A volt miniszter ezek szerint nem számol az európai kereslet év végi, viszonylagos élénkülésével, ami a többi elemző szerint kozmetikázhatja a magyar makromutatókat.
Bár közgazdasági érvénnyel nem feltétlenül bír, de Matolcsy forgatókönyvét erősíti, hogy tavaly év közepe óta az elemzői prognózisok nagy utat jártak be: 3 százalékos növekedéstől 6 százalékos recesszióig jutottak.
A KSH május közepén közli az első negyedéves GDP-adatokat, azok értékelése közelebb visz majd a valós gazdasági trendek feltérképezéséhez.
Van tizenöt százalékos mínusz
Litvánia gazdasága az év első negyedében 12,6 százalékkal zsugorodott éves szinten – közölte kedden az ország statisztikai hivatala. A súlyos hanyatlást az ipar és a kivitel visszaesése, valamint a hitelpiac kiszáradása okozta. Az ország az év egészében 10,5 százalékos GDP-csökkenésre számít.
Még ennél is súlyosabb a helyzet a két másik balti köztársaságban: az észt központi bank 12, a lett pénzügyminisztérium pedig 15 százalékos gazdasági zuhanást kalkulál 2009-ben.
