Mi a Bajnai-csomag?
Egyelőre azoknak a megszorításoknak körét emlegetjük így, amelyeket Bajnai fölsorolt a szocialista és liberális képviselőknek összeállított dokumentumban. Tartalmáról részletesen itt olvashat.
Változhat ez még?
Természetesen, az SZDSZ például szociálisan érzékenyebbé tenné a programot abban az értelemben, hogy érvényesítené a rászorultsági elvet, a Bajnai-csomag ugyanis egyelőre a „mindenkinek járt – most mindenkitől elvesszük” elvben gondolkodik. Az MSZP elnöksége is ötleteket, javaslatokat juttat el Bajnaihoz.
A csomag ki is egészülhet még, hiszen a kormányfőjelölt nem fedte föl összes szándékát – nem mondott például még semmit az adóelképzeléseiről sem. A képviselőknek összeállított dokumentumban ráadásul akadnak olyan megfogalmazások, amelyek mozgásteret adnak majd Bajnainak az alkuk során, például a közszolgák bérkompenzációjának „felülvizsgálatáról”, s nem elvételéről ír, a szociális megszorító intézkedések tételes felsorolásánál a „többek között” fordulattal érzékelteti, hogy gyarapodhat is a sor.
Tényleg aláírta már Brüsszelben a Bajnai-csomagot a kormány?
Nem, ez hírlapi kacsa volt, de a Gyurcsány által már bejelentett intézkedéseket a kormány már valóban aláírta, s ezek végrehajtása nélkül nem kapja meg hazánk a Valutaalaptól a hitel további részleteit (ez valószínűleg államcsődöt jelentene, hogy hogyan is néz ki egy államcsőd általában, arról itt olvashat).
Mit vállaltunk már az uniónál?
Amit már vállaltunk: szigorítjuk a rokkantnyugdíjazást, nem kapják meg a 13. havi nyugdíjat 2010-től az újonnan nyugdíjazottak, három évvel emeljükk a nyugdíjkorhatárt 2016 és 2025 között, eltöröljük a svájci indexálást, a gyednél szigorúbban figyelembe veszik a korábban munkaviszonyban töltött időt. A Bajnai-csomag jóval szigorúbb lesz ennél.
Bajnai miért állított össze Gyurcsánynál keményebb pakkot?
Az elemzők jelenleg 4-5 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak, Gyurcsány viszont még 3 százalék körülire kalkulálva állította össze a maga kiigazító csomagját (a költségvetést meg egyszázalékos mínusszal tervezték, minimális tartalékokkal).
Mi köze a gazdasági visszaesésnek a megszorító intézkedésekhez?
A csökkenő termeléssel, s az ezzel összefüggő alacsonyabbá váló foglalkoztatottsággal és fogyasztással csökkennek az adóbevételek, ezzel összefüggésben csökkenti Bajnai a kiadásokat, hogy az ország tartani tudja az unió és Valutaalap felé vállalt hiánycélt.
S ehhez ilyen gigantikus megszorító csomag kell?
A „költségvetési lyuk” az elemzők szerint nagyjából 300 milliárd forint körül lehet, a megszorító intézkedések azonban csak a második félévben hatnak majd. Duplányi megszorítással (éves számokban gondolkodva 600 milliárdos csomaggal) lehet befoltozni tehát a költségvetési lyukat ahhoz képest, mintha már idén január elsejétől hatnának az intézkedések.
A 13. havi nyugdíj teljes megszüntetése éves szinten jelent 160 milliárd forint megtakarítást – legalábbis Veres János ezt mondta.
A megszorítások nem szűkítik a hazai keresletet, mélyítve ezzel a válságot?
De igen, nyilvánvaló módon szűkítik a keresletet, s ezzel a válság elmélyítése felé hatnak.
A megszorítások által megtakarított pénzből adót is fog csökkenteni Bajnai?
Adóterveiről eddig nem mondott semmit. A távirati iroda kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy a csomag idén 300-350, jövőre 850-900 milliárd forintot spórolna meg az elképzelései szerint. Ha ez igaz, akkor idén csak adóátrendezést hajthat végre, feltehetően megemeli az áfát, csökkenti a járulékokat. Jövőre már adócsökkentésre is lenne lehetősége, hiszen a jelenleg csak fél évre ható megszorítások jövőre már az egész évet befolyásolják. A „befagyasztó” intézkedések eredménye is jövőre jelentkezik.
2010-ben tehát adót csökkentene Bajnai?
A hangoztatott „reformszövetségi irány”, s a számok erre engednek következtetni. Persze ha jövőre is úgy zuhan a gazdaság, mint idén, akkor erre biztosan nem kerül sor. Az elemzők ugyan nem erre számítanak, de azért ne feledjük, az utóbbi időben rendre más történik, mint amit az elemzők várnak.
Az adócsökkentés dinamizálja-e majd a magyar gazdaságot?
A Reformszövetség adócsökkentési javaslatai elsősorban a termelőket juttatnák jobb helyzetbe, a gazdaság kínálati oldalát élénkítenék, s egyelőre úgy tudni, Bajnai hasonló logikájú adómérséklésben gondolkodik. A Reformszövetség adócsomagjának kritikusai szerint egy kereslethiányos időszakban, válság idején nincs értelme a kínálati oldal élénkítésének (egyesek szerint akkor sem, ha épp nincs válság).
A Suzuki-gyár aligha fog többet termelni azért, mert kevesebb bérjárulékot kell fizetnie a munkásai után, ha nincs kereslet az autóira, ez tehát a növekvő munkanélküliségre sem ellenszer – érvelnek a kritikusok. A vállalkozások terheinek átcsoportosítása a lakosság vállára viszont a kereslet csökkentése által a válságot mélyíti. Megint mások szerint a válsághangulatot kihasználva a nagytőke újraosztja a maga számára a jövedelmeket, s erről szól az adóreform, nem a válság kezeléséről.
A csomag támogatói viszont úgy látják, itt fontos versenyképességi kérdésről van szó, s könnyebb lesz majd rácsatlakozni a majdani világgazdasági növekedésre, ha megvalósulnak a strukturális és adóreformok.
Mi lesz az evával, ekhóval?
Bajnai még erről sem nyilatkozott. Ha követi a Reformszövetség javaslatait, eltörli őket. Egyelőre azért az látszik, Bajnai nem követi szolgai módon a szövetség javaslatait, hiszen például nincs szó a minimálbér eltörléséről (ami nyilván az állami bevételeknek sem tenne jót).
