A kereskedelmi bankok szerződésmódosítási gyakorlata felülvizsgálatra szorul – jelentette ki az InfoRádióban Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke, akinek nincs kifogása az ellen, hogy a kérdést törvénnyel szabályozzák, de az erre vonatkozó, a parlament által hétfőn elfogadott módisítással nem ért egyet. Egy jobb törvény is születhetett volna, vélte: de még lát esélyt arra, hogy a jogszabály mellett meghozzák a részleteket jobban pontosító irányelvek gyűjteményét is, ez ügyben már meg is keresték a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH).
Ezzel együtt is érdemes áttekinteni a legfontosabb változásokat a GVH összefoglalója alapján, azzal a megjegyzéssel, hogy hatálybalépéséig még azért sok minden történhet körülötte.
I. Mi változik a fogyasztók számára az egyoldalú banki szerződésmódosításról szóló jogszabály hatályba lépése után?
a/ A hitelt nyújtó bank a szerződés módosításakor egy költségelem változásával csak egyetlen, az adott változással összefüggő ártényező módosítását indokolhatja. (Például: ha a bank a jegybanki alapkamat mozgására hivatkozva megváltoztatta a hitel kamatát, a kezelési költséggel már nem teheti ugyanezt.)
b/ A bankok csak ügyfeleikkel egyeztetve változtathatják meg a hitelszerződések feltételeit. A tervezett változtatások előtt 60 nappal az ügyfelek személyes értesítést kapnak arról, mit fog megváltoztatni a bank.
c/ Az az ügyfél, aki a számára kedvezőtlen változtatásokat nem kívánja elfogadni, díjmentesen visszafizetheti a felvett kölcsönt és felmondhatja a szerződést. (Ez az előírás a jelzáloglevelekkel fedezett, valamint változó kamatozású kölcsönökre nem vonatkozik.)
d/ A megváltozott szabályok a jelzáloglevelekkel fedezett kölcsönök kivételével a meglévő hitelszerződések jövőbeni változtatásaira is vonatkoznak. A bankoknak 120 napjuk lesz arra, hogy alkalmazkodjanak.
II. Milyen tévhitek vannak forgalomban a törvénymódosítással kapcsolatban?
a/ Drágulnak-e a banki hitelek?
Önmagában a törvénymódosítás miatt ilyen változás nem várható. A bankoknak egy versenyző piacon árbevételük, nyereségük növelése érdekében érdekük kedvező konstrukciókkal ügyfeleket szerezni versenytársaiktól. A gazdasági válság miatt azonban változnak a makrogazdasági feltételek, aminek hatása alól a bankok és azok ügyfelei sem vonhatják ki magukat. A válság miatt egyébként is nehezedő és dráguló hitelezés gondjait nem tisztességes a törvénymódosítással összefüggésbe hozni.
b/ Költséges lesz-e bankot váltani?
A jelenleginél kevésbé lesz költséges, hiszen a kilépés díjmentes lesz. Ha a váltás egy kedvezőbb hitel felvételével történik, annak természetesen lehetnek egyszeri költségei.
c/ Rugalmatlanabbá válnak-e a bankok? Nehezebben tudják majd közvetíteni a külső körülményekből fakadó változásokat az ügyfelek felé, s emiatt kamatfelárakkal fognak élni?
A jogszabályi változásoknak úgy is eleget lehet tenni, hogy változó kamatozással történő árazásra térnek át a bankok. Ilyenkor ugyanis automatikusan érvényesíthetők a külső változások az árakban. Ilyenkor nem kell 60 nappal korábban értesíteni az ügyfelet, nincs ingyenes kilépési jog. Ezzel a külső körülmények változásához rugalmasan lehet igazodni.
d/ Nehezebb lesz hitelhez jutni?
Attól, hogy könnyebb lesz bankot váltani és a szerződésmódosításról informálni kell a fogyasztót, nem kell a hitellehetőségek szűkülésére számítani. A pénzintézetek ugyanis a náluk elhelyezett források kihelyezéséből élnek.
e/ Alkotmányellenes lehet-e a törvénymódosítás?
Nem. A Polgári Törvénykönyv most is (Ptk.) kimondja: „A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.” A mostani törvénymódosítás csupán egyértelművé teszi azt, hogy a bankkölcsönök esetén is él a Ptk. szerinti szabályozás, szó sincs tehát arról, hogy a törvény beavatkozna a bankok árszabályozásába. Ezenkívül a módosuló törvény jövőbeli módosításokra vonatkozik, nem tekinthető tehát visszamenőleges hatályúnak.
A GVH, amely a változások kezdeményezője volt azt várja, hogy a törvénymódosítást követően a banki termékek ára összehasonlíthatóbb lesz (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felhatalmazást kapott egy ilyen honlap készítéséhez szükséges adatok gyűjtésére). A bankok nem állnak ellen a változásnak és nem versenykorlátozó lépésekkel reagálnak az új helyzetre.
További változásokat is remélnek. Véleményük szerint például hordozhatóvá kellene tenni a lakáshitelek állami támogatásait, így azok is képesek lennének jobb banki ajánlatokat elfogadni, akik állami támogatású hitelt vettek fel. És nemcsak a hiteltermékeknél, de az egyéb banki szerződéseknél (folyószámla, betét, hitelkártya stb.), továbbá nem csupán a lakosságnak, de a vállalati ügyfeleknek is előzetes értesítést kellene küldeni a szerződések egyoldalú változtatásairól. Ott pedig, ahol közjegyzői szerződésbe foglalásra kényszerítik az ügyfeleket, a közjegyzői díjak maximálásával lehet megoldani, hogy a banki feltételek módosulása miatti szerződésmódosítások ezen költségét ne lehessen az ügyfelekre terhelni.
