Kiásta a csatabárdot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Immár minden rendelkezésre álló eszközzel védeni fogjuk a forintot a további gyengülés ellen – szólt a hétvégi közlemény.
Nagy lehetett a baj, mert a monetáris tanács (MT) a múlt hét végén pénteken és vasárnap is rendkívüli ülést tartott, látván, hogy a forint az euróval szemben újabb és újabb történelmi csúcsokra gyengül. A bankközi piacon a jegyzés megjárta a 317-es magasságot is. Az MT vasárnap közölte, hogy a forint árfolyama szerinte elszakadt az ország fundamentumaitól, s a jegybank „mindent megtesz azért, hogy a piaci folyamatok ismét összhangba kerüljenek a reálszféra kilátásaival”.
Rajz: Dániel András
Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza szerint miután a jegybanki dörgedelem hatására az euró jegyzése visszatért a 310 alatti régiókba, az MNB kivár, s csak akkor veti be a nehéztüzérséget, ha az árfolyam ismét tartósan e szint fölé gyengül. Hasonló kiváró állásponton van a piac is, ám elképzelhető, hogy a befektetők elkezdik tesztelni a jegybank tűrőképességét, s feljebb pofozzák az árfolyamot, figyelve a reakciókat.
A régiós piacok egyelőre az MNB oldalán állnak, a hangulat stabilizálódni látszik – lapzártánkkor legalábbis ez volt a helyzet. A hétvégi jegybanki reakciót az váltotta ki, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama elszakadt a többi régiós devizáétól, s míg azok stagnáltak vagy erősödtek valamelyest, a forint folyamatosan gyengült. Elemzők egyetértenek abban, hogy a következő napok forintpiaci fejleményei kiszámíthatatlanok, s ha komolyan gyengül ismét a magyar fizetőeszköz, akkor az MT kénytelen lesz lépni.
Védelmi lehetőségek
Az elemzők véleménye megoszlik arról, a jelen
helyzetben milyen jegybanki lépés lenne a leghatásosabb a forint
védelmében. Alapvetően három szcenárió kínálkozik:
KAMATEMELÉS.
Van, aki szerint először kamatot kellene emelni, ezzel megdrágítani a
forint ellen nyitható pozíciókat, s csak végső esetben piacra lépni
komolyabb összegekkel a devizapiacon. A másik fő út, a nyílt
devizapiaci intervenció ugyanis a csaknem 25 milliárd eurónyi
devizatartalékot apasztja, s ez tovább gyengítheti az ország
megítélését. A kamatemelésnek ugyanakkor hátránya lehet, hogy még
jobban lelassítja a gazdaságot.
DEVIZAPIACI INTERVENCIÓ.
Elképzelhető, hogy az MNB kis összegű, célzott intervenciókkal
próbálkozik. A bankközi devizapiacon nincs túl nagy forgalom, így
viszonylag olcsón lehet ilyen típusú beavatkozásokkal tartani az
árfolyamot. Ennek is vannak azonban veszélyei. Ha a befektetők
rájönnek, hogy az MNB a piacon van, akkor nagy összegekkel is
beindulhat a forint elleni spekuláció.
ÖSSZTŰZ. Sokan vallják:
ha valóban olyan a helyzet, hogy a jegybanknak lépnie kell, akkor az a
célszerű, ha a teljes arzenált beveti: kamatot is emel és interveniál
is. Ilyen szcenárió megvalósulása esetén a „szokásos” 25–50 bázispontos
kamatemelésnél lényegesen nagyobb mérték lenne szükséges. Ez lélektani
hatást is gyakorolhat a piacra, jelezve az MNB tényleges elszántságát.
Muszáj lesz lépnie a jegybanknak
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő közgazdásza szerint nincs mese, a jegybanknak, ha megígérte, muszáj lesz lépnie. „Ha most nem csinálnak semmit, akkor az devalválja a verbális intervenciót” – fogalmazott a közgazdász. Piaci szereplők valószínűnek tartják, hogy az MNB a múlt héten már interveniálgatott, vagyis eurót adott el forint ellenében, hogy tartsa az árfolyamot. „Pénteken nagyon úgy nézett ki, hogy csak egy intervenció állította meg az árfolyam összeomlását” – fogalmazott egyikük.
Durva spekulációról egyelőre nincs szó; valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy azonnali intézkedésként az MNB egyelőre csak az EU-ból érkező euróforrások piacra vezetését határozta el. Komolyabb leértékelődési nyomás esetén azonban ez nem lesz képes feltartóztatni a gyengülést. Márpedig könnyen eljuthatunk idáig, ha a pénzügyi válság tovább mélyül, s a befektetőknek újabb kétségeik támadnak a magyar államháztartás hiányát és eladósodottságát illetően. A labda a politika térfelén pattog, a jegybank szerepe legfeljebb a „kármentés” lehet – mutatott rá egy elemző.
