Égnek a telefonvonalak a Raiffeisen Bank devizahiteles ügyfeleinél. Mindenkit felhívnak a banktól, akinek legalább 5 ezer forinttal megemelkedett a törlesztő részlete az utóbbi időben, a makulátlan fegyelemmel törlesztőket is. Vagyis lényegében valamennyi svájci frankban és euróban eladósodott ügyfélnél cseng a készülék. A bank a forint drasztikus gyengülésére reagálva e hét hétfő óta a hosszabb távú fizetőképességről, az esetlegesen később bekövetkező törlesztési problémákról érdeklődik, és preventív megoldásokat ajánl, még mielőtt beüt a baj.
Ideiglenes csökkentés
Elsősorban futamidő-hosszabbítási (ezzel részletcsökkentési) lehetőséget kínálnak, amelynek mértéke túlmutat az állami mentőcsomagokén. A lakáscélú, illetve a szabad felhasználású jelzáloghitelek akár 10 évvel is meghosszabbíthatók, a lakáshitelek maximális futamideje mostantól akár a 40 évet is elérheti. További opcióként e törlesztő részletek ideiglenes – 6–12–18–24 hónapos – csökkentése is szóba jöhet, de inkább csak a futamidő meghosszabbításával kombinálva, nehogy a kedvezményes időszak lejárta után a korábbinál is magasabbra ugorjon a havi részlet. Emellett a fedezetlen személyi kölcsönök törlesztése is kitolható, legfeljebb 3 évvel, összesen 10 esztendőre.
Muníció a bankoknak
Bármely, a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe
került magyarországi pénzintézetnek kölcsönt adhat az állam a jegybank
által kibocsátott kötvény formájában, a pénzt a bankok kötelesek
vállalkozásoknak hitelként kihelyezni. A kölcsön nem járna együtt a
banknál az állam tulajdon- és befolyásszerzésével. Így rendelkezik a
bankmentő csomag tegnap elfogadott kiegészítése, amely szintén a hétfőn
megszavazott lakáscélú kölcsönökről szóló törvénybe került be.
Emellett
a tőkeellátottságukban megrogyott hazai bankok közül a Raiffeisen Bank
Zrt. máris levegőhöz jutott: tőkehelyzetét a Raiffeisen International
anyabankja, a Raiffeisen Zentralbank Österreich 20 millió euró
alárendelt kölcsöntőke nyújtásával erősítette meg 2009. február 27-én.
A közvetlen tulajdonos Raiffeisen International nyilatkozata értelmében
teljes mértékben támogatja itteni leánybankja működését, biztosítja
folyamatos tőkeellátottságát.
„A banknak nem érdeke a fedezetek kényszerértékesítése; célunk az, hogy az emberek továbbra is időben ki tudják fizetni a törlesztő részleteket” – kommentálták lapunknak az intézkedést. A fedezetek értékesítése ugyanis nem csupán macerás és hosszadalmas procedúra lenne, de jelenleg nem is kecsegtet megfelelő végeredménnyel. A Figyelő felvetésére elismerték a Raiffeisennél, hogy az ügyfelek tartozása a forintgyengülés miatt jelenleg számos esetben – főként magas induló finanszírozási hányadú megállapodásoknál – meghaladja a fedezetül szolgáló ingatlan értékét. Ugyanakkor abban bíznak, hogy „remélhetőleg csak pillanatnyi állapotról van szó, amely a 10–20–30 éves futamidő alatt visszafordul és rendeződik”.
A Raiffeisen az első magyarországi pénzintézet, amely megelőző intézkedésekkel igyekszik elejét venni a devizahitelek tömeges bedőlésének. A piaci tapasztalatok szerint ugyanis számos ügyfél már túl későn értesíti bankját fizetési nehézségeiről, ami kódolja a veszteségeket, holott egy időben érkező jelzéssel megelőzhetőek lennének a súlyosabb problémák. Aligha úszhatja meg a hasonló intézkedéseket a többi hazai pénzintézet, hiszen az ügyfelek fizetési képességének megrendülése valamennyi piaci szereplő feje felett Damoklesz kardjaként függ. A prevenció melletti érv, hogy nem tudni, a válság nyomán mennyien veszítik el munkájukat, és egyúttal fizetőképességüket is.
Megerősödő devizák
Tavaly nyár óta a svájci frank több mint 40 százalékkal erősödött a forint ellenében, 30 százalékot meghaladó mértékben izmosodott az euró, a japán jen árfolyama pedig több mint 80 százalékkal magasabb a július elején érvényesnél. Ezzel a bankok és az ügyfelek egyaránt nehéz helyzetbe kerültek.
Mivel a kamatokat is emelte a bankok többsége, a törlesztő részletek ennél is nagyobb mértékben nőttek, ez pedig már nem csupán a devizakölcsönbe „tudatlanul” – az árfolyamkockázatok ismerete nélkül – beugrókat, de a kurzusváltozással számoló tájékozottabbakat is nehéz helyzetbe hozhatja. Teljesen bizonytalan, hogy az ügyfelek rendelkeznek-e hosszú távra is megnyugtató tartalékokkal a forintgyengülés következtében megugrott tartozások visszafizetéséhez.
Az viszont egyértelmű, hogy a mostani helyzetre a bankszakemberek sem voltak felkészülve, békeidőkben a havi részleten túl maguk is legfeljebb 10–15 százalékos biztonsági ráhagyást láttak szükségesnek.
