Gazdaság

Bármit megtehetnek velünk a bankok

Hamarosan bealkonyulhat az egyoldalú szerződésmódosításoknak, a jogszabályváltozásig viszont a bankok szabadon és bármeddig emelgethetik például a futó devizahitelek törlesztő részleteit - írja a Figyelő legújabb száma.

Minden különösebb kommentár nélkül arról tájékoztatott a bankom, hogy mostantól több pénzt kell tartanom a számlámon – meséli T. S. A pénzintézet levélben közölte vele, hogy március 4-étől az addigi 9 százalékról 10,19 százalékra emeli svájci frank alapú ingatlanhitel kamatát és kezelési költségét, valamint megjelölte, hogy ezen túl mekkora összeget kíván tőle havonta leemelni.

Indoklás nélkül

Nem részesült sokkal jobb elbánásban G. N. sem: kézhez véve legújabb értesítőjét az OTP Banktól, részletesebb kimutatást tanulmányozhatott ugyan, ám az abban foglaltak alapján egy teljes délután alatt sem tudta megfejteni, mi történt a (szintén frank alapú) hitelével. Nem jött rá, hogy a legutóbbi kamatperiódus lejártát követően miként alakulhatott át az eredeti 280 ezer forintos havi törlesztő részlet 400 ezer forintossá.

Különösebb magyarázatot a Raiffeisen Bank sem adott, amikor L. K. tavaly nyári 134 ezer forintos fizetendőjét novemberben 189 ezerre emelte, és az MKB Bank sem merült részletesebb fejtegetésbe, miért is kell F. J.-nek a korábbi havi 220 ezer forint helyett immáron 300 ezret átutalni svájci devizában jegyzett lakáskölcsöne után.

Csökkenő alapkamat, növekvő hitelkamat

A mai válságos időkben azzal egy átlagos ügyfél is tisztában van, hogy az ősz elején kitört nemzetközi pénzügyi krízis a bankokat és ügyfeleiket egyaránt nehéz helyzetbe hozta. A bankok hitelforrásai megdrágultak, a forint gyengült, a kockázatok megnőttek, mindez pedig a korábban felvett hitelek törlesztő részleteit alaposan felhizlalta. A kérdés az, hogy növekedésük mértéke arányos-e azzal, amennyivel a bank költségei emelkedtek. Ügyfélként csak kevesen érik be az általános magyarázattal és szeretnék konkrétan megismerni, milyen tényszerű költségnövekedés áll mindezek hátterében. Vagyis, a kockázatok felértékelődésének és a források drágulásának általános lózungja mellett jó lenne látni, mennyi az annyi.

Mindenképpen a kamat- és költségemelések részletesebb indoklása mellett szólna az az ellentétes irányú folyamat, hogy miközben a svájci fizetőeszköz tetemes mértékben megdrágult Magyarország számára – árfolyama augusztusban alig volt valamivel 140 forint felett, manapság pedig a 200 forintot nyaldossa –, a frankkamatok az utóbbi hónapokban számottevően mérséklődtek. S noha a svájci irányadó kamatszint csökkenésével szemben a bankok közötti ráta nőtt, bizonyos lehet-e az ügyfél afelől, hogy a banki árazás nem kívánja a válság nyomán képződött veszteségek egy részét is rá hárítani? A kérdés annál is inkább húsba vágó, mert piaci megfigyelők szerint az ügyfelek sokkal jobban befürödtek, mint ahogyan azt a bankok állítják.

Szemben a pénzintézetek közléseivel, az olcsóságukkal korábban leginkább hódító svájci frank alapú hitelek részletei nem csupán 20 százalékkal mentek föl, sokkal inkább 30–40 százalékkal. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kimutatása szerint 2008 novembere és 2009 január közepe között mintegy 1200 ügyfél jelezte igényét bankhitele futamidejének díjmentes meghosszabbítására, esetleg türelmi idő biztosítására; devizahitelének előtörlesztését 4100 adós kezdeményezte, míg forint alapúvá történő átalakítását 900 ügyfél kérelmezte. Vélhetően jórészt ez az oka annak, hogy a bankok közlése szerint a hitelportfóliók eddig csak csekély mértékben romlottak.

„Üzleti titok”

Noha a hitelintézetek valószínűleg több megértést tudnának kicsiholni, ha érdemben tájékoztatnák ügyfeleiket a drágulás okáról, egyelőre mégsem ez a hozzáállás a jellemző. Az ügyfelek panasza nyomán lapunk által megkérdezett vezető lakossági pénzintézetek közül például az MKB-nál és a Raiffeisennél határozottan jelezték, hogy az ilyen jellegű információkat üzleti titokként kezelik, de a közlékenyebb pénzintézetek is csupán a legáltalánosabb irányelveket osztották meg a Figyelővel.

Az OTP Bank az árazásával kapcsolatosan általánosságban annyit jelzett, hogy náluk a „legutóbbi kamatemelkedések elsődleges oka a forrásköltség emelkedése volt, aminek egy részét a bank áthárította az ügyfelekre”. Ám azt az ellentmondást egyik pénzintézet sem kívánta feloldani, hogy a frank mérséklődő pénzpiaci kamatai mellett a hazai lakossági frank kamatok miért nőnek nagy mértékben.

Gumiparagrafus

Egy múlt heti konferencián Simor András, a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy a hitelezésben kialakult áldatlan állapotokért nem tehetők felelőssé a bankok. Utalt rá, hogy békeidőben – amilyen a 2008 őszéig tartó időszak is volt – a hitelezési politikát nem lehet az októberben bekövetkezett vészterhes időszak rémképére alapozni.

Mindazonáltal az ügyfelek számára fontos információk visszatartására ez aligha szolgálhat magyarázatként. Még akkor sem, ha bankok teljes mértékig jogszerűen járnak el, amikor hallgatásba burkolóznak. Jelenleg ugyanis a pénzintézeteket semmi sem kötelezi a fent leírtnál nagyobb közlékenységre. A törvény szerint ma nem szükséges meggyőző érvekkel alátámasztani a drágítást: az érvényes jogszabályok ugyanis – a köz nyelvén gumiparagrafusként működve – a bankok számára a szerződés egyoldalú módosítását a piaci helyzet és egyéb nem részletezett körülmények megváltozásakor is lehetővé teszi.

Lobbiharcok várhatók

A törvény szerencsére 2009 nyarától akár érdemben is változhat: az Országgyűlés tavaszi ülésszaka során várhatóan átfazonírozzák a banki szerződések egyoldalú módosításáról szóló jogszabályt. A tervezet – a Gazdasági Versenyhivatal és a PSZÁF törekvései nyomán – a bankokat megfosztaná teljes szabadságuktól, s csak valós, azaz bizonyítható piaci árnövekedés esetén tenné lehetővé számukra az egyoldalú szerződésmódosítást. Kérdés, milyen átalakuláson megy keresztül az előterjesztés, mire átjut a gépezeten. A bankok képviselői ugyanis máris több fórumon jelezték: sérelmezik, hogy őket nem vonták be a szakmai előkészítő munkába.

Természetesen a módosítási javaslatban foglaltak sincsenek az ínyükre, így ma csak találgatni lehet, hogy a bankos lobbi, vagy a fogyasztóvédelmi szempontok lesznek-e erősebbek az alku során. Az azonban biztosnak látszik, hogy még ha sikerül is korlátozni a bankokat, ez nem segít azokon, akik ma nyögik a drasztikusan megemelkedett törlesztő részleteket, a módosítás hatálya ugyanis a már élő szerződésekre nem vonatkozna.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik