Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a német parlamentben beszélt pénteken arról, hogy az országoknak be kellene váltaniuk tavaly tett ígéreteiket arról, hogy nem hagynak ellenőrizetlenül egyetlen piacot vagy pénzügyi instrumentumot sem. „A pénzpiac egyetlen résztvevője, egyetlen piac, egyetlen pénzügyi termék sem kerülheti el a jövőben a szabályozást” – mondta. Steinbrück arra is utalt, hogy Németország a Hetek tanácskozásán kiáll majd a szerinte egyre erősebbé váló protekcionista tendenciák ellen.
Eric Woerth francia költségvetési miniszter azt várja a római tanácskozástól, hogy azon „konkrét intézkedések” születnek a kevésbé jó helyzetben lévő gazdaságok megsegítésére, de részletekbe nem bocsátkozott pénteki televíziós interjújában.
A hírek szerint felmerül majd a tanácskozáson, hogy a feltörekvő országok, a Huszak csoportjához hasonló összetételben nagyobb szerephez juthatnának a nemzetközi pénzügyek befolyásolásában, a Nemzetközi Valutaalap döntéshozatalában. A javaslat szerint részvételükkel, és szavazati súlyuk növelésével létre kellene hozni az IMF új döntéshozó tanácsát, amivel az országokat a pénzügyi szervezet melletti szorosabb elkötelezettségre lehetne rábírni. Az IMF döntéshozatali rendszerének átalakítása már korábban is beszédtéma volt, de az élesebben csak most, a globális pénzügyi válság hatására vetődött fel.
„A Nemzetközi Valutaalap nemcsak hogy nem látta előre a válságot, de forrásai és irányítási struktúrája miatt alkalmatlan is volt annak kezelésére” vélekedett Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök, aki a G20-ak IMF-reformmal foglakozó bizottságát vezeti Dél-Afrikával egyetemben.
A Hetek csoportjának napirendjén szerepel az IMF forrásnövelésének kérdése is. A szervezet az elmúlt hónapokban Magyarországnak, Lettországnak, Izlandnak, Ukrajnának, Szerbiának és Fehéroroszországnak nyújtott hiteleket, és ha egyelőre azonnali pénzhiányban nem is szenved, pénzszűkébe kerülhet, ha az elhúzódó recesszió és a hitelek befagyása következtében több ország is a segítségét kérné.
Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató az IMF forrásainak kétszeresére, 500 milliárd dollárra történő növelésére szólított fel. A meglévő 250 milliárd dolláros rendkívüli tartalékkal és Japán 100 milliárd dolláros hitelajánlatával növelheti az IMF a forrásait, de 250 milliárd dollár még hiányzik.
Az elképzelések között szerepel, hogy az IMF tagországai nyújtsanak hitelt az IMF-nek, vagy ez utóbbi adjon ki az országok központi bankjai által lejegyzendő kötvényeket. Ez utóbbi megoldás azonban nem lesz megfelelő, ha a helyzet gyorsan még rosszabbra fordul, és ha tőkemozgások lelassulásával a következő hónapokban a feltörekvő országok cégei előtt fagynak be a hitelpiaci források – mondják az elemzők.
