Suchman Tamás az InfoRádióban kedden úgy fogalmazott: ha az Európai Unió, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap valamennyi adós, köztük Magyarország számára is lehetővé tenné – magától felajánlaná – az adósság átütemezését, akkor megerősödhetnének ezek az országok.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője hangsúlyozta: az egyik legnagyobb problémát éppen a bizalom hiánya jelenti, egy adósságátütemezés – függetlenül attól, hogy ki kezdeményezi – azt jelenthetné, hogy az ország nem tudja törleszteni az adósságát, ami tovább gyengítené a magyar gazdaságba vetett bizalmat. Hosszú távon ez súlyos következményekkel járna: jelentősen megnehezítené az ország számára az újabb hitelfelvételt, noha Magyarország még hosszú ideig külföldi finanszírozásra szorul. Figyelmeztetett arra is: a forint jelentős gyengülésében a bizalom gyengülése is szerepet játszott.
Nem véletlen – fejtette ki az elemző -, hogy a rendszerváltás idején sem került sor adósságátütemezésre, noha akkor is voltak ilyen elképzelések. Török Bálint szerint az is esélytelen, hogy ezt a lehetőséget a hitelt nyújtók maguk ajánlják fel. Emellett legfeljebb egy államcsőd bekövetkeztekor dönthetnének, erre azonban, míg Magyarország mögött áll az Európai Unió és az IMF, nem kerül sor.
Hangsúlyozta azt is: ezekben a rendkívüli, bizonytalan, túlérzékeny helyzetben az ország legfontosabb feladata a bizalom további erősítése, ezt minden megszólalónak is szem előtt kell tartania. Az államadósságot illetően nem lehet egy háziasszony fejével gondolkodni – figyelmeztetett.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője is indokolatlannak, időszerűtlennek tartotta a felvetést. Hangsúlyozta: az IMF rendelkezésreállási hitelkerete jelentősen csökkenti az ország külső adósságmegújításának kockázatát. A devizatartalék szintje magas – fűzte hozzá.
