Január első fele részben annak számolgatásával telt el, hogy a hazai gázkészletekből meddig fűthetők a lakások, a kórházak, az iskolák, mennyire kell korlátozni a hazai ipar, mezőgazdaság felhasználását. A gázcsapok egyoldalú elzárása ugyanakkor nem csak arra irányította rá a figyelmet, hogy alternatív gázszállítási útvonalakat muszáj keresnünk, hanem arra is, hogy vajon jól sáfárkodunk-e a megújuló energiákkal.
Geotermikus energiában gazdagok vagyunk
Nos, egyáltalán nem sáfárkodunk jól – ábrándít ki rögtön Varga Katalin, az Energia Klub munkatársa. Magyarország össz energiafelhasználásának mindössze 5 százalékát adják az alternatív energiák, s ez az arány 2020-ra is csak 13 százalékra emelkedik, miközben az unió átlaga akkor már 20 százalék lesz. Tehát tovább konzerváljuk lemaradásunkat, annak ellenére, hogy itthon a lehetőségekben bőven benne van a 20 százalékos arány, sőt annál jóval több is.
Elszomorító arány
De vegyük sorba, mik is lennének ezek?
Itt van mindjárt a geotermikus energia, amiről általános iskolától kezdve azt tanítják, hogy valóságos melegvízes medence fölött éldegélünk, amiből lakások, intézmények fűtését oldhatnánk meg. Ehhez képest – hűti le a lelkesedést Varga Katalin -, hazánk 3100 települése közül 40-50-ben használják ki a föld alól jövő hőt, zömében kertészetek, s mindössze 10 távfűtési rendszer épül geotermikus energiára.
Ennek legfőbb oka az iszonyatosan bonyolult szabályozási környezet – véli a szakértő. Ahhoz, hogy valaki kitermelje a földben lévő melegvizet, 17 engedély szükséges, s a használatot többek között a bányáról, vízről, környezetvédelemről szóló törvények szabályozzák. Ezenkívül a kitermelőt vízvisszasajtolási kötelezettség is terheli, ami szintén drágítja a beruházást. Mindezek összességében eredményezik, hogy az alternatív lehetőségeken belül is mindössze 7 százalékot képvisel a geotermikus energia, ami ugyebár a teljes felhasználáson belül így 0,35 százalékos részarányt jelent.
Szélturbinák kvótával
Ennél is rosszabb arányszámokkal szerepel a víz-, a szél-, és napenergia hasznosítása – részletezi tovább a helyzetet az Energia Klub szakértője. A napenergia felhasználása százalékban kifejezve nulla, nem is mérhető, míg a víz és a szél 1-1 százalékkal részesedik az alternatív fajtákon belül. Hazánkban mindössze négy viszonylag nagyobb vízerőmű van, szélturbinából pedig 71 működik, zömében az ország észak-nyugati részén.
A szélturbinák számának további növelését gátolja a 2006-ban bevezetett kvótarendszer, amely 330 megawatt teljesítményben maximálta teljesítményüket. Az indoklás szerint a korlátozásra azért van szükség, hogy a magyar elektromos hálózatba biztonsággal illeszthessék a turbinákat. Újabb építési engedélyek kiadása idén és jövőre várható.
Hengerel a biomassza
Elsöprő, 89 százalékos arányt képvisel az alternatív energiák között a biomassza, ami zömében egyszerűen a tüzifa elégetését jelenti, s jelenlegi formájában amúgy fenntarthatatlan – fűzi hozzá rögtön Varga Katalin. Nem hatásos ugyanis, hogy a fát inkább viszonylag nagyobb erőművekben égetik el, s villamos energiát ugyan termelnek, a hőt azonban nem hasznosítják, ami nagy pazarlás. Mindenképpen arra kellene törekedni, hogy inkább kisebb üzemekben, hatékonyabban használják a fát, s az egyéb növényi termékeket.
Elbaltázott gázpolitika
De mi lehet még az oka, hogy ennyire nem érdemes az alternatív forrásokat használni?
Pletser Tamás, az ING energetikai szakértője szerint a relatíve olcsó gázra kiépült szerkezet a ludas. A nyolcvanas évektől majdnem mindenhol, boldog-boldogtalannak vezették be a gázt, nem tudatosítva, hogy egyrészt drágulhat és drágulni is fog a gáz, másrészt azt sem lehetett persze előre látni, hogy a mostanihoz hasonló ellátási krízis alakulhat ki.
Pletser Tamás úgy véli: abszolút elhibázott politika, hogy továbbra is dotálják, tehát valós árától eltérítve értékesítik a gázt, ami az alternatív források elterjedésének egyik lényeges akadálya. Persze további súlyos gond a magyar energetika szerkezeti pazarlása, hatékonytalansága. Elég talán arra emlékeztetni, hogy Ausztriához képest még mindig közel háromszor annyi energiát használunk fűtésre. Különösen igaz ez a katasztrófálisan rossz hatásfokú, és közben kirívóan drága távfűtésre.
