Jelenleg a háztartások 16 százaléka képes megtakarítani, ami 2001-óta a legalacsonyabb arány, a családok 18 százaléka a tartalékait éli fel, míg további 11 százalék eladósodik – áll az Ecostat decemberi konjunktúra-előrejelzésében. Az intézet prognózisa szerint érdemben nem csökken a hitelfelvételt tervezők száma.
Hitelbedőlési csúcsidőszakok: január és szeptember
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesület (BHKE) tapasztalatai szerint a hitelek bedőlésének az oka egyrészt abból adódhat, hogy a hitelfelvevők rosszul mérik fel az anyagi teherbíró képességüket, másrészt az is megesik, hogy a bank hitelügyintézője nem kellő részletességgel tájékoztatja az ügyfeleket a feltételekről. Az utóbbiból adódó problémák persze kiküszöbölhetők, ha aláírás előtt gondosan elolvassák az ügyfelek a szerződés minden részét, mellékletét.
„A bank ad egy ajánlatot, amit nem kötelező elfogadni, szóval kettőn áll a vásár. Mi azt szoktuk javasolni azoknak az ügyfeleinknek, akik még hitelfelvétel előtt állnak, hogy a család biztos bevételeinek korábban 30 százaléka, most már inkább negyven százalékából képezzenek olyan megtakarítást, melyből vagy melynek egy részéből hitelt törleszthetnek majd” – tanácsolta Lénárd Mariann.
Ha elfogynak a források… FN-illusztráció.
A főtitkártól megtudtuk: a mostani gazdasági folyamatoktól függetlenül jellemző, hogy a problémás hitelek többsége január-februárban, valamint szeptemberben dől be. A mostani válság hatására egyébként minden harmadik hitel valamilyen szempontból veszélyeztetettnek, problémásnak tekinthető.
Előbbiek oka, hogy karácsonykor sokan túlköltekeznek, és az esetlegesen már meglévő korábbi hiteleik mellé felsorakozó karácsonykor felvettek törlesztőrészleteinek terheit már nem tudják kézben tartani. A szeptember pedig az iskolakezdéssel összefüggő nagyobb kiadások miatt kritikus a többféle hitelt felhalmozók esetén. A gyorskölcsönöket ilyenkor sokan veszik fel csak azért, hogy a hosszabb lejáratú hiteleik részleteivel ne csússzanak meg. Hitelt törlesztenek másik hitelből…
Hitelbedőlési sorrend: áruhitel, autóhitel, lakáshitel…
Az áruhitelek, a személyi kölcsönök és a hitelkártyahitelek azok, melyek leggyakrabban bedőlnek. Ennek oka, hogy ezekhez a legkönnyebb hozzájutni, ám kamatai nem ritkán 40 százalék vagy afölöttiek. A második helyen a kockázati dobogón az autóhitelek állnak, nagyon sok a visszavett autó az eddigi gyakorlat miatt. Mostanáig akár 0 százalékos önrésszel és olyan hosszú futamidőre is lehetett hitelt kérni az autóra, hogy addigra az gyakorlatilag teljesen elértéktelenedik, de a törlesztéseket még mindig fizetheti az adós. Ez januártól változik, hiszen jogszabály-módosítás miatt 20 százalék önrész alatt nem lehet majd autót venni, és a maximális futamidő is 120 hónapról 96-ra csökken.
A BHKE tapasztalatai szerint a harmadik helyen állnak a veszélyességi rangsorban a lakáshitelek, mert ezt mindenki menteni próbálja: ha már mindenét eladja az adós, fedél akkor is kell a feje fölé. Persze lakáshitelek is bedőlhetnek a felelőtlen gyakorlatnak köszönhetően. Az egyik legveszélyesebb, ha az önrészt egy másik hitelből fedezi az adós, így az önrész, ami egyfajta biztosíték lenne arra, hogy képes megtakarítani a jövedelméből, szintén egy légvárra, egy máshonnan felvett kölcsönre épül.
miért veszünk föl hitelt?
A hitelek egy részét azért veszi fel az ember, mert kell. Gyakori és jogos indok: „Inkább egy lakás törlesztőrészleteit fizessem, ami majd egyszer az enyém lesz, mint bérleti díjat egy lakásért.” Ám sokszor kevéssé szükséges tárgyakat is hitelből vásárolnak az emberek, amelyek pár hónapnyi spórolással saját erőből is megszerezhetők lennének.
„A fogyasztói mentalitás már gyerekkorban kialakul a közösségekben, ami egyfajta értékválságból fakad. Ezt sugallják a televíziók, a magazinok. A gyerekek hamar a látszat befolyása alá kerülnek: az a menő aki márkás ruhában jár, akit szebb autóval hordanak az óvodába, iskolába. Ez a felfogás: a külsőségek fontossága, azoknak a valós értékekkel szembeni előtérbe helyezése sokaknak végigkíséri az egész életét” – mondta a FigyelőNetnek Szántó Mária pedagógus.
Hasonló a véleménye Lénárd Mariannak, a BHKE főtitkárának: „A magyarok nagy többségére jellemző, hogy jobb módúnak szeretne látszani, mint azt anyagi lehetőségei megengedik. Ilyenek vagyunk… Szinte mindenki egyel nagyobb lakásban akar lakni, drágább autóval szeretne járni, mint azt megengedhetné magának, ezért lett az utóbbi évek slágerterméke a hitel” – vélte Lénárd Mariann.
A másik kockázati tényezőt a refinanszírozó cégek okozzák, melyek bankoktól felvett pénzt helyeznek ki a saját nevükben, hitelre. Itt nem ritkán már hitelfelvételkor aláíratják az ügyféllel, hogy a szerződést kis késedelem esetén is azonnal felbontják, és maximum bérlőként maradhat a lakásban az, aki addig tulajdonosnak érezte magát. Sokan az ilyen kikötést tartalmazó szerződést is aláírják, mert nem gondolnak bele, hogy adódhat olyan élethelyzet, amikor egy-egy hónapban nem tudnak törleszteni.
—-Nem csak a képzetlenek problémája—-
Azt hihetnénk, hogy az alacsonyabban iskolázott emberek többször kerülnek bajba a hiteleikkel, ám a BHKE statisztikáik nem ezt mutatják. Az alacsonyan iskolázottak általában az alacsony fizetésük miatt nem is kapnak hitelt. A diplomásoknak jobb a fizetésük, így a bankok szívesebben hiteleznek nekik, ám mivel az hogy valaki diplomás nem jelenti feltétlenül, hogy ért a pénzügyekhez, így közülük is sokan kerülnek pénzzavarba.
„Sajnos a hitelt felvevők 70-80 százaléka nem tudja, hogy mennyi pénzt kell majd visszafizetnie a hitel törlesztése során, csak a törlesztőrészletek nagysága alapján dönt a hitelfelvételről. A futamidő és az összes visszafizetendő összeg ekkor sokak számára mellékes. Nem ritka eset, hogy ügyfeleink leülnek, és egy pohár vizet kérnek, amikor levezetjük nekik, hogy az évekkel korábban felvett hitelért cserébe mennyit kell visszafizessenek, az addigra már elértéktelenedett tárgyakért, amit a hitelből vettek meg” – mondta az FN-nek Lénárd Mariann.
Devizahitelek esetén is ez a helyzet, hiszen a kedvezőbb konstrukció miatt, ha ezt választotta az ügyfél, de a forint gyengül, jóval több pénzt kell forintban fizetniük ahhoz, hogy havonta ugyanannyi devizaösszeget letudjanak.
„Akad hogy a különbözet csak 5-6000 forint, ám van olyan ügyfelünk is, akinek a havi 120 ezer forintos törlesztései 180 ezer forintra mentek fel, és ezt befizetve természetesen nincs semmivel sem előbbre, mert a különbözet csak az átváltásból ered – tette hozzá Lénárd Mariann.
A mentőcsomaggal nem a lakosság jár jól
A bankok egyre kevésbé rugalmasak, ha pénzügyi nehézségek miatt valakinek a törlesztések átütemezését kell kérnie.
„Alaptétel, hogy a bank soha nem veszít, így egyszerűbb nekik szankciókkal élni. Felmondják a szerződést, a behajtást pedig már egy követeléskezelő cég fogja végezni, aki a banktól megvásárolta azt. Mivel jelenleg minden harmadik hitel problémásnak tekinthető valamilyen szempontból, ha ez így meg tovább a bankok lassan ingatlanforgalmazókká válhatnak, hiszen a fedezetek értékesítésével kell foglalkozzanak” – mondja a BHKE főtitkára.
Az ügynöki tevékenységet folytató cégekről az ügyfelek többsége azt hiszi, hogy ott feltétlen megbízhat az ügyintézőben. Azok ugyanis számos bankkal állnak kapcsolatban, így – gondolhatnánk, – az ügyfél érdekeit nézve keresik a legmegfelelőbb konstrukciót – lévén mindegy, hogy melyik banktól veszik fel ezért a jutalékot. Ennek így is kellene működnie, ám sokan vannak, akik azt nézik, melyik bank ad nekik jobb jutalékot, így mégsem az ügyfél számára előnyös konstrukcióra beszélik rá az ügyfelet.
jobban megy, ha kötelező?
B. Krisztián rutinos hitelfelvevő: kerékpártól a játékkonzolig, hűtőszekrénytől a házáig mindent hitelből vett.
„Olyan kevés a fizetésem, hogy túl sokáig kellene gyűjtögetnem ahhoz, hogy akár egy műszaki cikket is megvehessek. A másik gond, hogy ez idő alatt mindig elcsábulok valami másra, így esélytelen, hogy összejöjjön a pénz. Ha megveszem hitelre, egyből használhatom, és a családi költségvetésben akkortól a törlesztőösszegnek fix helye van. Hiszen míg a megtakarítás esetleges, a törlesztőrészletet már muszáj fizetni! Amikor pedig leketyeg valaminek a hitele, akkor az adott havi összeg felszabadul, újra lehet vásárolni valami nagyobbacska dolgot. Hogy így mennyivel fizetek többet érte, mintha készpénzben, a saját spórolt pénzemből fizetném ki? Nem tudom, és nem is akarom tudni. Egyrészt csak a szívem fájdítanám vele, másrészt akkor sem megy a spórolás, csak a kötelező törlesztés. Az valahogy motiválóbb” – mondta a fiatalember.
A BHKE szerint a kormány mentőcsomagja csak a bankokon segít, a hitelt törleszteni nem tudókon nem.
„A bankmentésre szánt csomag egy részéből véleményünk szerint egy alapot kellene képezni, mely a lakosság bajba jutott részétől időszakosan átvállalná a hiteltörlesztéseit. Hangsúlyozom, itt nem ingyen ebédről van szó: aki hitelt vett fel, az fizesse is vissza. Csak sokan vannak, akik átmeneti pénzzavarba kerülnek, de idejük sem marad lábra állni, mert a bank egyből szerződést bont. A bankoknak rugalmasabbnak kellene lenniük, mert lassan a bank és hitel szavak egyre negatívabban csengenek, és ha ez így folytatódik, még óriási reklámköltségek árán sem biztos, hogy az emberekben helyreáll a bizalom” – véli a szakember.
A PSZÁF is óvatosságra int
„A hazánkba is begyűrűző pénzügyi válság kiváltó okai között szerepelt az Egyesület Államokban a fogyasztás hitelek ösztönzése, a gazdaság folyamatos növekedésébe vetett hit, és az, hogy az embereknek egyre több és több pénzük lesz” – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének közelmúltban kiadott közleményében.
E kedvezőnek tűnő kilátások hatására a pénzügyi szolgáltatók hitelezési feltételei a világ számos országában lazultak, a visszafizetéssel kapcsolatos kockázatokat sokszor nem vették kellően figyelembe. A válság hatására azonban – nemcsak külföldön, de itthon is – munkahelyek kerülnek veszélybe, és ezzel összefüggésben jelentős teherré válhat a fennálló hiteltartozás visszafizetése.
A PSZÁF ajánlása kitér rá, hogy a felelős hitelezési környezet kialakítása nemcsak a szolgáltatók feladata, abban a fogyasztók megfontolt döntése is közrejátszik. Mindenki egyéni felelőssége tehát, hogy saját és háztartása fizetőképességének megfelelően döntsön a hitelfelvételről.
