A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én és december 8-án egyaránt 0,5 százalékponttal csökkentette a mértékét.
Lassú élénkülésre számítanak
Az indoklás szerint a monetáris tanács a várható gazdasági lassulással és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet – jegyzi meg a testület.
A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendenciáknak megfelelően – tovább mérséklődhet, és a monetáris politika számára releváns horizonton jóval a 3 százalékos cél alá kerülhet. Emellett a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat, a gazdaság jövőre várható visszaesését 2010-ben csak lassú élénkülés követheti.
A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az ország megítélésének októberben megfigyelt radikális romlása után a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika mozgástere továbbra is szűk – hívják fel a figyelmet.
A nemzetközi környezet kedvezőtlen folyamatai tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit – fűzik hozzá. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé – áll a közleményben.
Nem volt meglepetés
A Reuters decemberi elemzői felmérése alapján a megkérdezettek jövőre, a korábban vártnál nagyobb, 2 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak Magyarországon, az infláció azonban már 2009-ben a jegybank 3 százalékos célja alá süllyedhet. Miután az MNB november 24 óta egy rendes és egy rendkívüli kamatülésen is fél-fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot, a legtöbb elemző szerint az MNB-nek nincs oka arra, hogy az év utolsó ülésén ne lazítson tovább.
A forint az utóbbi hetekben lassan gyengült, de nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a novemberi kamatvágáskor. Az inflációs kilátások ugyanakkor tovább javultak. Ennek oka részben a gazdaság általános kilátásainak romlása, amit mérsékelhetne a hitelköltségeket csökkentő alacsonyabb kamat – jegyzik meg. A Citigroup elemzője szerint a magyar makrogazdasági feltételek agresszív lazítást indokolnak, ami a reálkamatok jelentős csökkenéséhez vezetne, hogy ösztönözze a gazdasági növekedést.
Az elemzők többnyire azt feltételezik, hogy a közeljövőben nem gyengül tovább jelentősen a forint. Előrejelzéseik a forint euróval szembeni árfolyamának január végi szintjére 250 és 273 forint között szóródnak, a konszenzus 261 forint. A 2009 végére vonatkozó 260 forintos konszenzus sem mutat nagy változást, az adatok mögött azonban rendkívül nagy a bizonytalanság: az előrejelzések 250 és 305 között szóródnak.
A konszenzusok szerint idén a GDP 3,2 százaléka, jövőre 2,6 százaléka lesz a deficit. A folyó fizetési mérleg hiánya 6,85 milliárd euróról 4,2 milliárd euróra csökkenhet. A külkereskedelmi mérleg az idén egyensúlyban lehet, jövőre pedig 60 millió euró körüli többlettel zárhat.
