A kormányzat az álláskeresés ösztönzése érdekében 2009-től „degresszív prémium rendszer” bevezetését tervezi – derül ki az aktualizált konvergenciaprogram tervezetéből, amelyet pénteken tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács.
Degresszív ösztönzés
Ennek lényege, hogy az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt legalább napi négyórás határozatlan időtartamú, folyamatosan fennálló munkaviszonyt létesít az álláskereső, a hátralévő időtartamra jogosult összeg 80 százalékát megkapják egy összegben, ha a munkavállalás ha a folyósítás első időszakában történik. A második szakaszban ez a hátralévő összeg 30 százaléka. A program említi a már bejelentett járulékkedvezményeket is.
most is van prémium
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja szerint ha az álláskeresési járadékban részesülő személy munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék összegének felét egy összegben ki kell fizetni, feltéve ha a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll.
A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.
A konvergenciaprogram-tervezet középtávú jelenségként értékeli, hogy környezetvédelmi és szolgáltatásminőségi követelmények teljesítése, valamint finanszírozási okok miatt az önkormányzatok az átlagos inflációnál nagyobb mértékben drágítják a víz-, csatorna- és szemétszállítási szolgáltatásokat, valamint a helyi közlekedést – erről a témáról már a FigyelőNet is ejtett jó pár szót.
Fokozódik az árkényszer
A program szerint ugyanakkor a kormány 2008-tól fokozott figyelmet szentelt az önkormányzati árhatósági szabályozás témájának. Ez például a távhő-árszabályozás jogi környezetének részletesebb kidolgozásában öltött testet, ahol az Energia Hivatal szakértői közreműködése mellett a költségalapúság és a hatékonysági kényszerek fokozottabb érvényesítése várható – írja a tervezet.
Érdekesség, hogy a tervezetben még az a tény szerepel, hogy a 2009-től az előrehozott nyugdíjazás feltételei jelentősen szigorodnak, csütörtökön ugyanakkor már kiderült, a kormányzat a már korábban elfogadott jogszabályt módosítaná, s csak 2010-től lenne érvényes.
Több vasútra, mint segélyre
A tervezet szövegéből egyébként az tűnik ki, hogy 13. havi nyugdíj korlátozása nem feltétlenül átmeneti, úgyis több más nyugdíjintézkedéssel együtt említik, majd a tervezet írói hozzáteszik: „ezen intézkedések csökkentik a hosszú távon jelentkező, idősödő népességhez köthető kiadásnövekedést is, és hozzájárulnak az államháztartás hosszú távú finanszírozhatóságának javításához”.
A 13. havi nyugdíj maximalizálása a program szerint 60 milliárd forint megtakarítást jelent. A programban olvasható egy másik, mellbevágó számadat is – a már ismert makroszámokon túl -, amely szerint 2008-ban a magyar állam 160 milliárd forintot nyújt a MÁV-Start Zrt.-nek.
Az összeg nemcsak a nyugdíjakon történő spórolással nyert összegnél magasabb, hanem annál az összegnél is, amit az állam szociális segélyekre költ, holott nem kevesen gondolják, hogy gondjaink jelentős részben az „ingyenélők eltartásából” adódnak. A munkaerő-piaci alapban az álláskeresési járadékok fizetésére elkülönített összeg is csak 100 milliárd forint körüli.
Illúzió volt a magas növekedés
Ami korábban csak a laza költségvetési politika közgazdászi kritikája volt, immár a konvergenciaprogram-tervezet része lett. A tervezet értékelése szerint a magyar gazdaság a 2001-2006 közötti időszakban a potenciálisnál erőteljesebben, 4 százalék fölött emelkedett, a növekedést elsősorban az időszakot jellemző erőteljes fiskális expanzió (=költségvetési túlköltekezés) eredményezte.
A tervezet írói szerint világossá vált, hogy a legutóbbi konvergenciaprogram még 3,5-4 százalék körüli potenciális GDP-növekedése tarthatatlan, a gazdaság csak sokkal alacsonyabb növekedésre (2-2,5 százalék) képes. (Ezt a számot Kovács Mihály András, a jegybank tanácsadója, szakértője augusztusban még 3-3,5 százalék körülire tette.) Ez nyilván a hosszabb távú növekedési prognózisra is rányomja a bélyegét.
