Gazdaság

Czirják: kicsi a költségvetés mozgástere

Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója, az MNB volt alelnöke szerint a válság nehéz helyzetben érte Magyarországot, s a piaci logika alapján a valóságos helyzeténél is nagyobb terheket rótt rá; a teendők hasonlóak, mint más országokban, a magyar költségvetés mozgástere azonban csekély.

Czirják Sándor a Piac & Profit által rendezett szerdai konferencián úgy vélekedett, az ország számára megszűnt a tőkepiac, ott sem a magyar állam, sem a magyar cégek nem tudnak forráshoz jutni. Az MFB-nek vannak olyan nemzetközi megállapodásai, amelyek révén a kis- és középvállalatok fejlesztését képes lesz finanszírozni a nehéz helyzetben is, de ez csak „csepp a tengerben” – mondta.

válság abc

Amit a mindennapokban tudni kell a globális válságról.
Alaposan, hitelesen, közérthetően.
36 oldalas exkluzív melléklet csak a Figyelőben!
November 27-től az újságárusoknál.

Úgy vélekedett: nem gondolták végig, hogy egy tőkepiaci instrumentumnál, ha egyszer megszűnik a likviditás, évekbe telik, amíg visszaépítik azt, ezért ilyenkor a jegybanknak valamilyen szinten életben kell tartani az adott eszközt. A kamatszinttel kapcsolatban megjegyezte: a bázis – az általa szükségesnek ítélt 3 százalékpontos kamatemelés előtt – nagyon magas volt, ezért nem lehet gyorsan csökkenteni, ami problémákat okoz.

A vezérigazgató arra számít, hogy az előrejelzettnél jóval nagyobb recesszió lesz a világban. Hozzátette: a pénzügyi válságnak sincs még vége, mert ezután következhetnek a biztosítók, s még mindig nagy bizonytalanság a bankközi és a banki hitelezés tekintetében is, ahová a bizalom még nem tért vissza.

Hangsúlyozta: számolni kell azzal, hogy egy erőteljes recesszió esetén kiéleződnek a társadalmi feszültségek mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett országokban, hiszen a recesszió munkanélküliséget, a vásárlóerő csökkenését jelenti. Úgy vélekedett: a világpiac és a világ maga átrendeződéssel fog tisztulni, a fejlett országok fogyasztása és pazarló életformája a mostaninál alacsonyabb szinten fog stabilizálódni, míg a potenciálisan fejlődni képes országok – Kína, India – a mainál magasabb színvonalon fognak élni.

Mindez az MFB vezérigazgatója szerint nem jelenti a kapitalizmus, piacgazdaság végét, hiszen nem sikerült még kitalálni egy olyan formációt, amelyik összességében hatékonyabb volna, ám jelentős változásoknak, ha úgy tetszik, paradigmaváltásnak kell végbemennie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik