Az előbbi célja, hogy elősegítse az adós és a hitelezők közötti megállapodást, ennek alapján az úgynevezett adósságrendezési tervet, amelynek – vagy számottevő hányadának – sikeres végrehajtásával az érintett mentesülne tartozásai egy része alól.
Hasonlóképpen mentesülést eredményezne a csődeljárás is, erre az adósságrendezés – adósnak fel nem róható – kudarca esetén kerülne sor az előzetes vitaanyag szerint – olvasható a lapban, amely szerint az igazságügyi és rendészeti tárca jelenleg egyezteti a terveket, s egyszerű, rugalmas szabályozásra törekszik.
Az ismertetés szerint az adósságkezelést és a csődeljárást indítványozhatják a hitelezők és az adós is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár az egyik, akár a másik lefolytatható lenne a bajba jutott akarata ellenére, aki egyébként 15 évente csak egyszer élhetne a kezdeményezés jogával.
Lesznek olyan esetek is, amikor az adós nem kérheti a segítséget, így például, ha büntetett előéletű, mint ahogy akkor sem, ha öt éven belül – munkáltatóként vagy alkalmazottként – feketemunkában vett részt. Mindkét procedúrában meghatározó szerepet kap a vagyongondnok.
Az adósságrendezési terv jóváhagyásáról, az eljárások idő előtti megszüntetéséről és az adós mentesítéséről a bíróság döntene, az eljárások irányítását, felügyeletét az Igazságügyi Hivatal látná el – áll a Világgazdaságban.
