George Bush amerikai elnök lesz a házigazdája az amerikai nemzeti építészeti múzeum impozáns épületében tartandó csúcstalálkozónak; a részvevők megvitatják a globális pénzügyi krízis kiváltó okait és a kezelés érdekében tett eddigi lépéseket.
A G20-csoport – amelynek a legfejlettebb ipari országok alkotta
G7-ek mellett tagja egyebek között Kína, Brazília, India,
Oroszország és Dél-Korea – vezetői arról is tanácskoznak, miként lehet megreformálni a nemzetközi pénzügyi rendszert, és megelőzni a mostanihoz hasonló válságokat.
Az értekezletre mások mellett Washingtonba érkezik Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia, Dmitrij Medvegyev orosz és Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök, továbbá Gordon Brown brit és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Ott lesz Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Abdallah szaúd-arábiai uralkodó is.
Bush a tanácskozás előtt csütörtökön igyekezett lehűteni a várakozásokat. Felszólította a világ vezetőit: csak szerény pénzügyi reformokban gondolkodjanak, a krízis ugyanis szerinte nem a szabad piac kudarcáról szól. Kijelentette, hogy a reformok nem segítenek, ha túl messzire nyúlnak, és a szabad piac működési elveinek feladásával, a kereskedelem korlátozásával járnak. “A kormányzati beavatkozás nem gyógyír mindenre” – üzente.
A szabadpiaci kapitalizmust védelmező Bush ellenzi a
túlszabályozást, de már korábban a lehetséges megállapodások között említette a részvények, kötvények és pénzeszközök könyvelési szabályozásának erősítését annak érdekében, hogy jobban át lehessen látni a befektetések valódi értékét. Szerinte megegyezés születhet arról, hogy az értékpapírosított kötvénybiztosítási származékos termékeket, a CDS-eket egy központi elszámoló rendszerben szerepeltessék. Új szabályokat lehetne elfogadni a részvényekkel és más értékpapírokkal történő kereskedés során a visszaélések megelőzésére. Bush azt is jelezte, hogy a jelenleginél az országok szélesebb körének lehetne szavazati joga a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban.
A Bush-adminisztráció egy vezető tisztviselője már korábban leszögezte: a válságértekezlet “nem arról szól, hogy elvetnénk a piaci elveket vagy létrehoznánk egy globális piacszabályozást”. Azt is közölte, a befektetési alapok szabályozásának ügye valószínűleg nem szerepel a csúcs fő kérdései között, jóllehet Franciaország és több más európai állam ezek szigorúbb felügyeletét szorgalmazza.
Barack Obama stábja közölte, hogy a megválasztott amerikai elnök nem vesz részt a G20-találkozón és nem is utazik Washingtonba, hogy külföldi vezetőkkel találkozzon. A lehető legrosszabbul, az amerikai elnöki hatalomátadás kellős közepére időzítették a pénzügyi csúcsot – írta a The Wall Street Journal. A tanácskozást fotóeseménynek nevezte a konzervatív lap.
A liberális The New York Times is megjegyezte, hogy “Bush hiteltelen és távozóban”, Obama pedig jogkör nélkül távol marad. Az újság szerint a tanácskozás részvevői ennek ellenére egyetértésre juthatnak a globális válság kezelésének alaplépéseiről. Eldönthetik például, hogy pénzügyi ösztönző csomagra és a fejlődő országok megsegítésére van szükség.
A The Washington Post is arról írt, hogy az amerikai elnöki interregnum és az ezzel járó bizonytalanság beárnyékolja a csúcsot. Az újság ugyanakkor kifejtette: az egyik legfontosabb javaslat talán egy olyan új nemzetközi testület létrehozása lehet, amely a globális pénzügyi intézmények, a világ 30 legnagyobb ilyen intézetének szabályozását felügyelné. Ugyancsak esély van egy olyan korai figyelmeztető rendszer megteremtésére, amely kimutatná a globális pénzügyi rendszer gyengeségeit, mielőtt azok nemzetközi méreteket öltenének.
