A Bundestag péntek délelőtti vitája után, a név szerinti szavazáson 476 képviselő voksolt a csomag mellett, és 99-en – az ellenzéki Zöldek és a Baloldal pártjának képviselői – ellene foglaltak állást.
Az alsóház jóváhagyása után a mentőcsomag a felsőház, a Bundesrat elé került, ott is jóváhagyták, majd a gyorsított eljárás utolsó elemeként Horst Köhler államfő aláírásával a tervezet már péntek délután törvényerőre is emelkedhet, és ezzel életbe lép Németország háború utáni történetének legnagyobb pénzügyi mentőakciója.
400 milliárd euróról döntöttek
A tervezet két fő részből áll. Az egyik: az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, kiolvasztandó a nagy egymásközti bizalmatlanság miatt befagyott bankközi piacot.
A másik: további, legföljebb 100 milliárd eurót a kormány a bankok közvetlen pénzügyi megsegítésére irányzott elő, de igen szigorú feltételekkel. Szó van például az egyébként sem olcsónak szánt hitelösszegnek megfelelő szövetségi tulajdonrészről átmeneti időre, és arról is, hogy a kormányzat beleszólást kap az megtámogatott bank irányításába, stratégiai döntéseibe, a felügyelőbizottság összeállításába, és felmerült a vezetői fizetések és a bónuszok korlátozásának lehetősége is.
Peer Steinbrück pénzügyminiszter például felvetette: az állami segítséget igénybe vevő bankok vezetőinek éves fizetése nem haladhatja meg az 500 ezer eurót: ez töredéke a jelenleginek, miközben Michael Glos gazdasági miniszter pedig egyes pénzintézeteket egymással rivalizáló “szicíliai klánokhoz” hasonlított.
Egy évi adóbevétel a válságra
A mentőterv összege majdnem annyi, mint a német költségvetés egyévi adóbevétele, de ennek súlyát erősen csökkenti a feltételek szigora: elemzők szerint emiatt várható, hogy a programnak legalább a 70 százalékát soha nem veszik igénybe a pénzintézetek – inkább bevallják majd, hogy nem is olyan rossz a helyzetük, mintsem magukra vegyék az állami gyámkodást, ami szintén nem tenne jót a részvények árának.
A “történelmi” mentőcsomagból hosszú viták és Angela Merkel kancellár személyes meggyőző erőfeszítései után részt vállalnak a tartományok is. A 16 német tartomány miniszterelnöke a kancellárral 35 százalékos részesedésben állapodott meg, az egyes tartományok maximális hozzájárulása ugyanakkor 7,7 milliárd eurónál nem lehet nagyobb.
Ackermannt bírálták
Mind a parlamenti vitában, mind azt megelőzően is éles bank-, illetve bankárellenes hangulat bontakozott ki. A parlamenti képviselők – pártállástól függetlenül – élesen bírálták a bankvezetőségeket, mindenekelőtt arroganciával vádolva őket.
A képviselők a bankok vezetőit a korábbinál felelősségteljesebb magatartásra és a pénzügyi mentőintézkedések támogatására szólították fel.
Különösen kijutott a bírálatokból a Bundestag pénteki ülésén a Deutsche Bank elnökének, Josef Ackermannak. Ackermann egy pénteken megjelent nyilatkozatban kijelentette ugyanis, hogy a kialakult pénzügyi válság miatt lemond idei éves jutalmáról, amely saját szavai szerint többmillió eurót tenne ki. Több magas rangú képviselő álszenteskedéssel vádolta a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnökét, botrányosnak nevezve, hogy a jelenlegi helyzetben egyáltalán jutalomra gondol.
Ackermann jövedelme 14 millió euró volt.
