A három javaslat egyike megváltoztatná a kohéziós politikai EU-szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, a második intervenciós lehetőséget biztosítana az Európai Központi Banknak az euróövezeten kívüli uniós országok esetében is, a harmadik pedig a pénzügyi felügyeletek tevékenységében hozna létre új, egységes EU-szabályozást.
Nagyobb esélyünk lesz euróhitelre
Az is eredmény, hogy a csúcson nem támadták azt a (negyedik) magyar javaslatot, amely szerint recessziós időben felfüggesztenék a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget – fogalmazott a kormányfő.
A brüsszeli csúcsról korábban azt mondta, az Európai Központi Bank szélesebb szerepvállalása jelenik meg abban is, hogy a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank (EKB) együttműködési megállapodást kötött. Ez azt jelenti – mondta -, hogy magyarországi ügyfelek, vállalatok és lakossági ügyfelek is mostantól nagyobb eséllyel férnek hozzá euróhitelekhez.
Magyarország nem Izland
Egy másik egyezség értelmében, amelyet a legnagyobb állampapír-kereskedők, a magyar jegybank és az államadósság-kezelő központ kötött, csökkenhet a magyar állampapírok, hozamok, árfolyamok mozgása, ami nagyobb biztonságot jelent. Mint mondta, megállapodtak abban is, hogy ezek a kereskedők a következő hónapokban növelik magyar államkötvény állományukat.
A miniszterelnök a nap folyamán Veres János pénzügyminiszterrel együtt konzultált a Simor Andrással, az MNB elnökével. A pénzügyi tárca vezetője emellett a bankszövetség elnökével is egyeztetett. Arra felvetésre, hogy egyes vélemények szerint Magyarország Izlandhoz hasonlóan sérülékeny, azt válaszolta: ott alapvetően más volt a helyzet, ráadásul Magyarország sikeresen védekezik, a forint árfolyama alapvetően abban a sávban van, ami normálisnak és természetesnek számít, és a magyar tőzsdén sincsenek speciális kilengések. Hangsúlyozta: nincsenek speciálisan magyar problémák, egész Európában hasonló a pénzügyi helyzet.
