Gazdaság

ÁSZ: át kell dolgozni konvergenciaprogramot

Az Állami Számvevőszék szerint alapos átdolgozásra szorul a kisebb növekedés miatt a konvergenciaprogram, de az egyensúlyi célokat nem szabad feladni, sőt 2009-re feszesebb célt kell kitűzni. A számvevők olyan szerkezetű költségvetés elkészítését szorgalmazzák, amely prioritást ad a gazdasági növekedésnek, és növeli a vállalkozások versenyképességét.

Alapos átdolgozásra szorul a tervezettől elmaradó növekedés miatt a konvergenciaprogram az Állami Számvevőszék szerint, mivel nyilvánvaló, hogy ma már nem reális az a gazdasági pálya, amelyre épül, de az egyensúlyi célokat nem szabad feladni, sőt 2009-re az eredetinél feszesebb célt kell kitűzni.

Az ÁSZ legfrissebb jelentése szerint – amelyet az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén osztottak ki a képviselőknek – a számvevők a kormány eredeti költségvetési javaslatát illetően a legnagyobb kockázatnak nevezik a lassabb gazdasági növekedés miatt a tervezettől akár több száz milliárd forinttal elmaradó költségvetési bevételeket. A világgazdasági folyamatok miatt eközben az egyes kiadások (adósságszolgálat, munkanélküliséggel összefüggő költségek) emelkednek. Ezért az ÁSZ szerint legalább a GDP 1 százalékára kell emelni a költségvetés tényleges egyensúlyi tartalékait.

A GDP-nek a tervezettől 1 százalékponttal elmaradó növekedése 0,4-0,45 százalékának megfelelő összeggel csökkenti a költségvetés bevételeit. Hozzáfűzik, hogy a visszavont adójavaslatok miatt a költségvetés bevételei az eredetileg tervezetthez képest várhatóan 140 milliárd forinttal nőnek, miközben GDP-arányosan 0,6 százalékponttal emelkedik a jövedelemkoncentráció.

A számvevőszék szerint stagnáló gazdaságot feltételezve az eredetihez képest 500-550 milliárd forinttal kellene növelni a tartalékot vagy ilyen mértékű hiánycsökkentő lépésre lenne szükség ahhoz, hogy tartani lehessen a konvergenciaprogramban 2009-re vállalt 3,2 százalékos, GDP-arányos hiánycélt.

Az ÁSZ javaslatokat is tesz annak érdekében, hogy a növekedéslassulás minél kisebb legyen. Úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés nem kapcsolható kizárólagosan vagy akár döntő mértékben az exportnövekedéshez, annak jelenlegi szerkezete mellett. Ezért célnak nevezik a kivitel hozzáadott értékének növelését.

Bár az új uniós tagországok felzárkózási ütemét jelentősen befolyásolja az összeurópai konjunktúra, de nem határolja be teljesen annak kereteit, így nem lehetetlen a “felfelé való elszakadás”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik