“Miközben Brüsszelnek hiányzik a politikája, Washington pedig az európai gázellátás kapcsán két, egymást kölcsönösen kizáró politika szorításában van, Magyarország magához ragadta a vezető szerepet azokban az erőfeszítésekben, amelyek a Nabucco-projekt feltámasztását célozzák, hogy kaszpi földgáz jusson el Európába” – állapította meg a washingtoni Jamestown Alapítvány kutatója az Eurasia Daily Monitor című kiadvány keddi számában. Ebben a kísérletben a kormány, a parlamenti ellenzék és a magántulajdonú Mol cég is részt vállal.
Socor megjegyezte, hogy Magyarország energiafogyasztása erősen földgázfüggő, a gáz 80 százalékát Oroszországtól szerzi be. A Nabucco-konzorcium többi tagjával szemben gyengén csatlakozik a nemzetközi energiaszállítási útvonalakhoz, így elemi érdeke, hogy diverzifikálja a forrásokat, csökkentve az Oroszországtól való függést.
“Úgy tűnik, hogy még a gyakorta habozó szocialista kormány is osztja a konszenzusos véleményt ebben a kérdésben” – fogalmazott a kutató, utalva arra, hogy Budapest jövő januárban Nabucco-csúcsot rendez, amelyet először Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vetett fel júliusi azerbajdzsáni és türkmenisztáni látogatásakor. Magyarország egyik legtapasztaltabb diplomatáját, Bayer Mihályt főállású nagykövetté nevezte ki a projekt nemzetközi előmozdítására.
A washingtoni kutató Hernádi Zsoltot, a Nabucco-konzorciumhoz tartozó Mol elnök-vezérigazgatóját idézte, aki szeptember 22-én Bécsben nyíltan beszélt az iráni gázszállítás kényes kérdéséről. Azt mondta, “a Nabucco akkor válik majd valósággá, ha iráni gázt kapunk (…) az üres vezeték túl költséges”. Hernádi szerint a Nabuccót akkor lehet finanszírozni és gyorsan felépíteni, ha egyértelműen meghatározzák a gázforrást.
A Mol vezetője először kötötte a Nabucco-vezeték jövőjét az iráni gázhoz. Ez új távlatot nyit a kutató szerint az európai energiavitában, miután az Egyesült Államok és az EU egy évtizede nem képes hozzáférni a közép-ázsiai gázkincshez, ott Oroszország “alapból nyerő”, és Irán készletei ellensúlyozhatnák a Gazprom szerepét az európai és eurázsiai gázkereskedelemben.
Socor megjegyezte: az európai energiaellátás biztonságának fokozását a diverzifikáció útján elérni törekvő amerikai politika ütközik azzal az ugyancsak amerikai politikával, hogy meg kell büntetni Iránt. A kutató szerint a washingtoni kormányváltás után azonban Amerika valószínűleg átszabja majd az energiavita kereteit.
A Jamestown Alapítvány kutatója egy korábbi elemzésében úgy foglalt állást: az orosz Déli Áramlat projekt – mivel több évtizeddel meghosszabbítva továbberősíti a Gazprom eddigi dominanciáját – aláaknázza a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát.
