Az elmúlt hét csütörtökéig soha nem látott bukások jellemezték az amerikai pénzügyi szektort, csődbe ment például a Lehman Brothers, ami minden idők legnagyobb értékű cégének nyomtalan eltűnését jelentheti a részvénypiacokról. Ebben az időszakban a piacokon mindent eladtak, csak egy-két menekülő befektetésbe áramlott friss pénz.
Amerikai idő szerint csütörtökön azután komoly mentőcsomagot jelentettek be az amerikai Fed vezetésével a jegybankok. A kissé tervgazdasági jellegű intézkedések fő célja, hogy a bizalmat visszaállítsák, a jegybankok friss pénzeket bocsátanak a bankok, biztosítók számára, és tiltják a shortsellinget a bankrészvények esetében, vagyis az olyan eladást, amikor a befektető úgy ad el, hogy nem is rendelkezik a részvénnyel.
A hír hatására a befektetők valósággal szétszaggatták a piacokat, a valaha mért legnagyobb New York-i tőzsdeforgalom mellett lőttek ki a részvények, és a megelőző időszak tendenciáival ellentétben estek a menekülő befektetési eszközök árai. A hétvégén az amerikai kormány hivatalosan bejelentette, 700 milliárd dollárt szánna az amerikai befektetési bankok megmentésére. Mi várható most?
Részvénypiac: ez már beszállási pont?
Aki az elmúlt évben részvényekben, akár magyar részvényekben tartotta megtakarításait, az többségében csúnya veszteséget szenvedett el. Ez a múlt, ez a pénz már elment, de ha a jelenlegi pontról nézünk előre, a bátrabbak bizony már a részvényvásárláson is elgondolkodhatnak.
Ami a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényeket illeti, valamennyi blue chip esett az elmúlt időszakban, de kifejezetten alulértékeltté vált a Mol. Az olajipari cégek általában sem teljesítettek jól, ám az OMV-támadástól megszabaduló, és a horvát INA többségére hajtó olajcég különösen rosszul szerepelt, ami miatt igen vonzó ár alakult ki.
A másik két nem banki hazai sztárrészvény közül a Magyar Telekom vonzó papír, a távközlés egyáltalán nem subprime-érzékeny, az emberek nem fogják vissza kommunikációs költségeiket a besszek idején. Ugyanígy vonzó lehet a Richter Gedeon, hiszen egyrészt viszonylag olcsó, másrészt a gyógyszeripar sem tekinthető a válságra érzékeny szektornak.
A közeljövő potenciális viharai miatt a legnagyobb kockázatot az OTP rejti, de a csúnyán megbüntetett magyar bank rejti magában potenciálisan a legnagyobb áremelkedési lehetőséget is. Más kérdés, hogy a tőzsdei áremelkedéshez sohasem elég az, ha valami olcsó, kereslet is kell, ami felhúzza az árakat, az érezhető vásárlási szándéknak pedig még meg kell érkeznie.
A kockázatok nagyok, ha újabb és újabb fejezetéhez érkezik majd a hitelezési válság, akkor bizony fejvesztve menekülhetnek megint a befektetők, és eshetnek az árak, de sok a biztató jel!
A nemzetközi részvényvásárlásokon, így befektetési alapok megvételén is el lehet gondolkodni, különösen annak, aki legalább 2-3 évre tud befektetni. A pénzügyi válság reálgazdaságban észlelt hatásai ugyanis eddig mérsékeltek.
Állampapírok: Biztos és mégis vonzó
A magyar állampapírok hozamát is dobálta ugyan a válság, egyik napról a másikra sokat lehetett veszíteni, vagy éppen nyerni az állampapírok adásvételével, de kisbefektetői szempontból a magyar állampapír nagy biztonságú, és mégis szép reálhozamot ígérő befektetés maradt.
Gondoljuk csak el, hogy a nagy bizonytalanságban a magyar állampapírok éves szinten 8,5-9,5 százalékos biztos hozamot ígérnek. Mindenféle piac zuhan, miközben egy hároméves magyar államkötvénnyel évi 9 százalékos, vagyis a teljes időszakra 29,5 százalékos hozamot ígér. Mindezt akkor, amikor ugyanebben az időszakban az inflációt előbb 4-5, majd 2010-re 3 százalékra kívánja az állam mérsékelni. Ez aztán a megtérülés.
Aki nem akar nagy kockázatot vállalni, nem szeretne – a még nagyobb hozam reményében – részvénypiaci, ingatlanpiaci kitettséget vállalni, egészen nyugodtan fektessen magyar államkötvénybe, alacsony kockázat, magas hozamígéret, ez a mentsvár biztosan megmarad a befektetőknek.
Betétek: Nincs ok aggodalomra
A bankok csődjeit, hatalmas leértékeléseit hallgatva akár az is felmerülhet a befektetőkben, hogy nincs biztonságban a pénzük a magyar bankok betéteiben. Nem érdemes szaladni a fiókokba és hazacipelni a pénzkötegeket, egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy a Magyarországon aktív osztrák, német, olasz, esetleg még magyar bankok is arra a sorsra jutnának, mint egyes amerikai szektortársaik.
A legnagyobb bukások (legutóbb a Lehmann Brothers bukása) elsősorban befektetési bankok, azaz tőkepiaci tevékenységre szakosodott specialistáknál következtek be, vagy azoknál az amerikai, angol, ír pénzintézeteknél, ahol kimagasló volt a jelzálog-hitelezés, vagy az új típusú összecsomagolt termékek részaránya. Kizárni természetesen semmit nem szabad, aki félti a betéteit, tanulmányozza az Országos Betétbiztosítási Alap szabályait, meglátja, hogy bankonként és személyenként 6,555 millió forintig extravédelemben is bízhat.
Ingatlanpiac: nem volt lufi
Az amerikai bankok mellett a válság legnagyobb kárvallottjai az ingatlanfejlesztő cégek. Sokfelé a világban, az Egyesült Államok mellett hangsúlyosan az Egyesült Királyságban és Spanyolországban egy korábbi óriási áremelkedés után nagyot estek az árak az ingatlanpiacon.
Az ingatlanpiac ugyan egy összetett, sok egyedi jellemzővel bíró és egyedileg értékelhető szegmens, de a magyar ingatlantulajdonosoknak nincs okuk extraaggodalomra a válság következtében. Eddig elmaradt a nagy áremelkedés, most viszont nincs olyan lufi, ami kipukkadhatna, a nemzetközi ingatlanbefektetők értékítélete alapján az egyik legstabilabb európai piac maradhat Magyarország. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ingatlanfejlesztő cégek részvényeibe érdemes fektetni, a professzionálisan ingatlannal foglalkozók, továbbra is nehéz környezetben fognak dolgozni.
Nemzetközi befektetések: nagy kockázatok
Bár a magyar részvénybefektetők sem úszták meg az idei évet, de az átlagosan negyedével alacsonyabb árak kis veszteségnek tekinthetők a korábbi sztárpiacok, Kína, India vagy éppen Oroszország zuhanásához képest. A nemzetközi befektetési alapok megvásárlása még mindig nagy rizikó. Sok országban, sok szektorban lehetett túlzott hisztériát tapasztalni, jó részvények is összeomlottak, amely papírok nyugodtabb időszakban korrigálhatnak.
De a mostani tisztítótűz után aligha lesznek hamar optimista értékelések, magas árak rövid időn belül. Előbb a reálgazdaságnak kell bizonyítania, hogy valóban megúszta, valóban túlélte, utána fognak a valós helyzethez felzárkózni az árak. Legjobban persze a bankpapíroknak van kifutásuk, hiszen ezek értékelése csúszott be a legjobban a valós érték (a könyv szerinti érték) alá, de itt kell majd a legtöbb idő a bizalom visszaszerzésére is.
—-Hitelfelvételek: nehezebb lesz—-
A magyar lakosság bonitása egyelőre nem romlott, nem estek az ingatlanárak, ezért sem romlottak a visszafizetési arányok. Ugyanakkor, ha az egész világon szigorodnak a hitelfelvételi procedúrák és magasabbak lesznek a kamatok, az itthon is azt jelenti, hogy semmiképpen nem könnyebbednek a hitelhez jutási lehetőségek.
A válságok idején a nagy gazdasági övezetektől független, hagyományosan értékálló svájci frank mindig erősödni szokott, ezt lehetett tapasztalni az elmúlt hét folyamatos tőkekivonásai idején is, vagyis csütörtökig. Két hónap alatt 141 forintról 154 forintig drágult a svájci frank. Mindez azért veszélyes a devizában eladósodó magyar hitelfelvevők számára, mert a gyengülő forint miatt a forintban fizetendő törlesztési terhek megnövekednek. Mégsem érdemes fejvesztve forinthiteleket felvenni.
A svájci frank kamatelőnye nagyon nagy a forinttal szemben, és amint megnyugodnak a piacok, inkább a forint további erősödésére lehet számítani, sőt ha már nem pusztán két hónapot, hanem az év egészét nézzük, a forint az idén is 10 forintot erősödött a svájci frankkal szemben, ami még ráerősít a kedvezőbb kamatozás előnyére. Összességében az utóbbi évek svájcifrank-előnye továbbra sem vész el a hitelfelvevők számára.
A jennel már érdemesebb óvatosnak lenni, kamatelőnye a svájci frankhoz képest elenyésző, de a kockázatai sokkal nagyobbak.
Forint: jön a tőke
Amikor a befektetők mindenhonnan menekülnek, a fejlődő piacokról is menekülnek. A forint érdemi gyengülésére mégsem kell számítani, mert a kereslet-kínálat alapján továbbra is keresleti nyomás tapasztalható a forint piacán. Nagyon leegyszerűsítve: a magas forintkamatok miatt több befektető jön a magyar kötvénypiacra, mint amennyi távozik. A működőtőke-beáramlás meghaladja a profitrepatriálást és a magyar vállalatok tőkekihelyezését. Végül a magyar lakosság devizahitel-felvétele meghaladja a devizahitelek törlesztését.
Három ok, ami miatt a forintpiacon nagyobb a kereslet, mint a kínálat! Ha a korábbi, drasztikusan gyors forinterősödés nem is folytatódhat, úgy néz ki nincsen tere egy olyan árfolyamgyengülésnek, ami miatt aggódni kellene a túlzott forintkitettséggel rendelkező befektetőknek.
Arany: Óvatosan
A hosszú évtizedek befektetői viselkedése alapján meghatározott szabály alapján, ha baj van a tőkepiacokon, akkor érdemes aranyat venni, mert a kockázatoktól megijedő befektetők aranyat vesznek. Az elmúlt évtized alatt, amikor minden nyersanyagnak nagyon megnőtt a jegyzése, mindez úgy módosult, hogy még a tőkepiacok szárnyalása idején is érdemes volt aranyba fektetni, mert a jó értékpapírpiac mellett is szárnyalt az arany.
A legújabb tapasztalatok alapján azonban előjött az arany menekülőinstrumentum jellege, vagyis a nagy tőkepiaci esések idején az arany 10 százalékot drágult, de amint a Fed bejelentette, hogy mentőövet nyújt, ezt a nyereséget elveszítette a piac. Szóval az arannyal azért érdemes óvatosan bánni, ha esnek a piacok, akkor kilőhet a jegyzése, de ha konszolidálódik a piac, akkor inkább az árak ereszkedése jósolható.
