A 13 OPEC-állam idén várhatóan több mint egyezer milliárd dollárt keres az olajeladásokból; ennek nyilvánvalóan komoly politikai következményei vannak – állapította meg Kissinger, aki Martin Feldsteinnel, a Harvard Egyetem közgazdász professzorával közösen jegyezte a cikket.
Ezt a politikai és gazdasági földrengést a világ legerősebb nemzetei ellen hajtja végre a leggyengébbek közül néhány. Az áldozatok pedig tehetetlenül szemlélik az eseményeket, mintha az olaj árának alakulása valami természetes folyamat volna a piaci verseny közepette, és nem szabadna vagy lehetne befolyásolni politikai erőkkel.
Az olajfüggőség kétirányú
Kissinger szerint a legnagyobb olajtermelők, közöttük az OPEC tagjai emelhetik vagy csökkenthetik az árakat, ha visszafogják vagy növelik a termelést. Ezek a monopolhelyzetet élvező országok azonban addig tehetik ezt meg, amíg a fogyasztó országok nem csökkentik lényegesen a külső olajtól való függőségüket, vagy nem dolgoznak ki egy olyan politikai stratégiát, amellyel elhárítják az olajpiac politikai manipulációját, illetve hogy az OPEC zsarolja őket.
A volt külügyminiszter meggyőződése, hogy az Egyesült Államoknak élen kell járnia az olajfogyasztók összehangolt akciójában. A G7-nek, Indiával, Kínával és Brazíliával karöltve létre kellene hoznia egy koordinációs csoportot a hosszú távú keresleti-kínálati viszonyok megváltoztatására, ahelyett, hogy tétlenül vár a következő csapásra.
Kissinger szerint összehangolt cselekvéssel le lehetne törni az olaj árát, megszüntetve a legutóbbi árnövekedés mögötti spekulatív nyomást.
Alternatív energiaforrás a megoldás?
Az olajfogyasztók egyeztetett fellépéséhez, a szükséges intézkedésekhez – például az alternatív energiaforrások kiaknázáshoz – még évekre van szükség. De addig is az ilyen irányú változás iránti várakozás mérsékelhetné az árakat, a politikai spekulációt csökkenteni lehetne, sőt fel is lehetne számolni.
Kissinger szerint, ahogy az 1970-es években létrehozták a Nemzetközi Energia Ügynökséget, most is együtt kell működni a vészhelyzetek, a bojkottok és ellátási zavarok kezelésére. Mint leszögezte, az Egyesült Államokban – ahol az olajkereslet kétharmadát a közlekedés támasztja – mindenképpen csökkenteni kell a fogyasztást, és az olajfúrások kiterjesztésével növelni kell a hazai termelést.
Amerika olajimportőr marad, amíg a járművek benzinnel és nem elektromos árammal, hidrogénnel vagy földgázzal járnak, de ebben az átmeneti időszakban az olajárak mérséklése elsőrendű feladat – állapította meg a volt külügyminiszter.
