Alulsúlyozásról egyenlő súlyozásra minősítette fel a múlt héten a magyar részvénypiacot a Morgan Stanley. Éppen jókor: elég kevés a jó hír manapság a pesti parkett környékén, a befektetők az utóbbi időben inkább csak az elképesztően alacsony forgalommal, esetleg a BUX mélypontjaival voltak kénytelenek szembesülni. Az index alacsonyabb szinten áll, mint két éve, világszerte recessziós hangulat uralkodik, a cégeknek is vannak problémáik, mégis könnyen lehet, hogy most végre újra érdemes részvényvásárláson gondolkodni.
Persze ha a piacokat éltető pénz áramlási irányából indulunk ki, nem éppen erre a következtetésre juthatunk. A tavalyi rekordév után, amikor a 2006-os korábbi rekord dupláját is meghaladó pénzmennyiség, 54 milliárd dollár érkezett a feltörekvő piaci részvényalapokba, a befektetők az idén egyértelműen kifelé viszik a pénzt ezekből a konstrukciókból.
Ahogyan az a nagy könyvben meg van írva: a jó hangulat, emelkedő piac vonzza a friss pénzeket, míg a rossz hangulat, eső árak a befektetési jegyek visszaváltására ösztönöznek. Augusztus elejéig már több mint 20 milliárd dollár távozott, s amíg tart ez a tendencia, hiába szeretnének az alapkezelők vásárolni, ha nincs miből. (Annyi pozitívum azért kimutatható, hogy a kivonás mértéke május óta egyre kisebb.)
Újra rákapnak?
Mindennek az lett a következménye, hogy a feltörekvő tőzsdék árazási szintje nemcsak a tavalyi csúcsokról esett vissza drasztikusan, de mintha kezdenének átesni a ló túloldalára. Ma már a feltörekvők P/E-mutató (árfolyam/várható nyereség) által kifejezett értékeltségi szintje jóval az átlagos alá került, s az is jól látható, hogy a fejlett piacok ellenében is újra egyre vonzóbbaknak számítanak.
Míg a fejlett piaci cégek profitkilátásai – főleg a vezető bankok hatalmas veszteségei miatt – nagymértékben romlottak (sok tőzsdén szinte alig nőnek az összesített profitok), a feltörekvőknél az eredményvárakozások csak szerény mértékben kerültek lejjebb. A visszaeső kurzusokkal párban ez okozza azt, hogy most újra olcsónak látszanak e piacok részvényei.
A Morgan Stanley kedvencének egyébként a tajvani, az orosz és a brazil piac számít, s főként azon cégeket javasolják venni, melyek profitálhatnak az országok gyors növekedéséből, a lakosság bővülő fogyasztásából. S noha Magyarország növekedése meg sem közelíti a feltörekvő átlagot, természetesen a hazai papírokra is jó hatást gyakorolna, ha a befektetők a tavaly év eleji sztárolás, majd az idei elfordulás után rákapnának a feltörekvő piacokra.
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
Fél éve még egyértelműen az látszott a magyar parketten, hogy a hangulat rossz, nincsenek izgalmas részvénysztorik, a piac egyszerűen agonizál. Ma, a kétéves mélypontok környékén viszont jó beszállópont ígérkezik több részvénynél is.
Itt van mindjárt a Mol, amely az elmúlt időszak legnagyobb vesztese azzal, hogy az utóbbi három hónap során tőzsdei értékének nagyjából a negyedét bukta el. Persze az is igaz, hogy inkább az elmúlt egy év során kialakult ár volt irreálisan magas, hiszen mind a cég sajátrészvény-vételei, mind az OMV 32 ezer forintos ajánlatában bízók a keresletet növelték a papírok iránt.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a 20 ezerről 18 ezer forintra való árfolyamesésben nagy szerepet játszott azon hír, miszerint az OMV eláll a Mol megvételétől. Ezzel hivatalosan is meghiúsultak ugyanis a 32 ezer forintos ajánlattal kapcsolatos remények, vagyis sok befektető úgy gondolta, nincs miért tovább tartani.
A fundamentumok által indokolt árfolyamhoz való visszatéréssel viszont kiárazódott a piacról a további nagy zakó lehetősége. Ma főleg azon aggódnak a Mol-tulajdonosok, vajon nem fizet-e túl nagy summát a társaság majd a horvát INA megszerzéséért. Ha kiderül, hogy nem, az mindenképpen adhat némi löketet az árfolyamnak. Persze hosszú távon arra is szükség van a dráguláshoz, hogy az iparág értékeltségi szintje újra emelkedjen.
Ha lehet, ez még fokozottabban igaz az OTP-re, amely – legalábbis az elemzői ajánlások alapján – jobb vételnek látszik, mint az olajpapír. Míg a Molnál az elmúlt időszak nagy esése inkább csak arra volt jó, hogy csökkentésről tartásra javuljanak az ajánlások, az OTP-nél a vételek dominálnak. Az Erste például 12 bankot elemez e régióban, közülük csak 2 van vételen – az OTP mellett a másik a Raiffeisen International. Az Erste által követett 8 olajcég közül viszont 7 is jobb ajánlást kapott tartásnál, kivéve a Molt.
Fővárosi fiók. Az OTP kimondottan jó vételnek tűnik.
Fotó: Kalló Iván
Bankos előny
Az is lehet, hogy az OTP-t illetően még fokozódik is az elemzők optimizmusa, hiszen a cég a várakozásoknál egyértelműen jobb negyedéves gyorsjelentéssel örvendeztette meg részvényeseit.
A Portfolio.hu konszenzusát például utoljára 2004-ben tudta annyival túlszárnyalni a bank, mint az elmúlt időszakban. Ennek egyenes következménye lehet a profit-előrejelzések és célárak növekedése, persze nem minden cégnél.
A Concorde például több bizonyítékot kíván látni a cég profittermelésére vonatkozólag, így nem változtatott sem a 9809 forintos év végi céláron, sem a felülsúlyozási javaslaton. Persze ez az ár is több mint 30 százalékkal magasabb az aktuális kurzusnál, vagyis a Concorde már eddig is optimista volt.
A gyorsjelentési szezon talán legkellemetlenebb meglepetésének a Richter számait minősítették az elemzők, ráadásul egyelőre nem sok jel utal arra, hogy a bajok legnagyobb forrása, a hazai gyógyszerár-szabályozás a cég számára kedvező irányba változna. Mégis, a blue-chipek közül az elmúlt három hónapban a Richter szerepelt a legjobban, egyedüliként tudott a pozitív tartományban maradni, illetve inkább oda visszakúszni.
A gyorsjelentés kiadását követően ugyanis a papír még esett egy nagyot, az elmúlt hetekben azonban a forint gyengülésnek indult, és ez jótékonyan hatott az árfolyamra – a múlt héten több alkalommal is a legnagyobb hazai gyógyszergyár bizonyult a nap nyertesének a tőzsdén. Mindez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy érdemes azonnal megvenni a részvényeket. Korántsem biztos ugyanis, hogy a forint árfolyama tovább tud esni.
Az is igaz viszont, hogy a Citigroup vételre tette fel a papírt, egyrészt a kedvező amerikai értékesítési kilátások alapján, másrészt, mert bízik a Richterre háruló szolidaritási adó eltörlésében. Az elemzői ajánlások egyébként is javultak valamelyest az elmúlt fél évben, a leggyakoribb javaslat a felhalmozás, illetve tartás a Richterre – a Concorde a gyorsjelentés után éppen felhalmozásról rontott tartásra.
De arra is van példa, hogy hosszú távon optimistábbak a szakértők – a CIB például a rövid távú tartás mellé hosszú távra felhalmozást javasol. Még vegyesebb, átlagában viszont sokkal rosszabb az Egis megítélése: több elemző cég is ad rá felhalmozást, a jellemző a tartás, de például a Richtert nagyon kedvelő Citigroup eladást javasol a jelenlegi kurzusnál jóval alacsonyabb, 12,5 ezer forintos célárral.
Tény, hogy az Egis sem kényeztette el a befektetőket gyorsjelentésével: a belföldi árbevétel újabb zuhanása mellett legalább Kelet-Európa jól teljesített. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt két év egyik legnagyobb árfolyam-veszteseként az Egis árazása igen alacsony, versenytársaival összevetve kirívóan olcsónak látszik.
Gyengélkedő másodvonal
Több-kevesebb vételre inspiráló jelet tehát minden vezető részvénynél találunk, pedig a kötvényszerűen árazott, vagyis egy sokak által várt állampapír-piaci hozamcsökkenésre pozitívan reagáló Magyar Telekomot még nem is említettük. A második vonalban viszont nem akad igazán átütő eredmény, legfeljebb néhány optimizmusra okot adó adat.
A Graphisoft Park csökkentette 2009-es eredményvárakozását, a Rába a vártnál gyengébb üzemi eredményt közölt, a Danubius csökkenő foglaltságról és magyarországi szobaárakról számolt be, a Synergon pedig igen messze került attól, hogy éves terveit teljesíteni tudja. Legalább a Fotex kedvező hatékonysági mutatókkal rukkolt elő, illetve a Zwack eredménye megerősítette, hogy az Unicum-papír jó választás lehet osztalékrészvénynek.
Abban természetesen nincs változás a magyar részvénypiacon, hogy kevés a részvény, a hangulat pedig nem túl optimista. Összességében mégis elmondható, hogy több papír is vonzó szintekre süllyedt. Jelenleg kellemes árakat látni, amelyeken néhány éves időtávra mindenképp vonzónak tűnik lényegében az összes magyar vezető részvény. Sőt, ha a globális hangulat javul, s ha megáll a pénzkivonás a feltörekvő piaci alapokból, akár már az idén jól járhat az, aki mostanság minőségi magyar részvényt vásárol.
Nagyok a mérlegen
OTP BANK
Kétéves árfolyamváltozás: +11,4%
Mai
helyzet: A friss negyedéves gyorsjelentés minden várakozást felülmúló
profitbővülésről tanúskodik; itthon továbbra is töretlen siker.
Mellette:
A szép profit mellett is számottevően csökkenő árfolyam egyre
attraktívabb értékeltségi szintekre nyomja a papírt, amely immár olcsó
és jó is egyben.
Ellene: A globális pénzügyi válság elhúzódása
tartósan nyomás alatt tarthatja a világ bankjait; bizonytalanság néhány
külföldi leánybanknál.
MAGYAR TELEKOM
Kétéves árfolyamváltozás: -6,6%
Mai helyzet: Vegyes eredmény: szigorú költségkontroll, egyszeri tétel nélkül csökkenés a bevételekben.
Mellette: A részvény továbbra is állampapírként viselkedik, a várható hozamcsökkenés felértékelheti.
Ellene: Ha visszatér a kedvező tőkepiaci hangulat, akkor alulteljesítő lehet; számottevő emelkedésre nincs sok esély.
RICHTER
Kétéves árfolyamváltozás: -22,0%
Mai
helyzet: Vártnál gyengébb negyedéves számok; itthon folytatódó
tekintélyes bevételcsökkenés; jelentős veszteség a forint erősödése
miatt.
Mellette: A nagy esés után már nem túlértékelt; megállt a forinterősödés; hosszú távon felvásárlási sztori lehet.
Ellene: Tartósan pocsék hazai gyógyszeripari helyzet; erősödő konkurenciaharc Amerikában.
MOL
Kétéves árfolyamváltozás: -20,5%
Mai helyzet: Alapvetően kedvező eredmény, a várakozásokat kissé meghaladó profit a második negyedéves gyorsjelentésben.
Mellette:
Javulhat az olajszektor rendkívül alacsony szintre süllyedt árazási
szintje; elfogyhatnak az OMV-sztori vége miatt kiszálló eladók.
Ellene:
Aggodalom az INA-ra adandó túl magas ár miatt; csak önmagához képest
alacsony a Mol árazása, a versenytársakhoz képest már nem.
