Gazdaság

Zsebre megy – Szálljunk be a beszállókba!

Továbbra is pesszimisták a nemzetközi részvénypiacok. Ilyenkor kevés a pozitívum, de a piactisztulásnak azért vannak kedvező hatásai. Amelyik cég ilyenkor lép tőzsdére, valószínűleg komolyan gondolja, és nem szerencsevadász.

A részvények világszerte nagyon alulértékeltek, nyomott árak mellett pedig nem nagyon éri meg tőzsdére lépni. Kevesebb az olyan trendhuszár, amelyik meglovagolja egy divatos ágazat népszerűségét, mint például korábban az „üres” dotcom-cégekkel tőzsdére lépő vállalkozások. Nincs ugyanis olyan hullám, amelyik valós mögöttes teljesítmény nélkül is magasba repítené az árfolyamot.

Vannak azonban olyan cégek, amelyek ilyenkor is jól teljesítenek, sőt olyanok is, amelyek a zivataros időszakban lépnek piacra. Mi következik mindebből? Jobban szóródnak a cégek teljesítményei, vagyis megnövekedik annak a szakértelemnek az értéke, amelyik megtalálja az aranytojást tojó tyúkokat, illetve érdemes megvizsgálni azokat a társaságokat, amelyek most is vállalják a tőzsdei megmérettetést.

Fölértékelődő szakértelem

birtokolni vagy bérelni?

Venni vagy bérelni jobb lakást? Megtudhatja a Zsebre megy sorozat következő darabjából!

Mindezzel persze nem találtuk fel a spanyolviaszt, hiszen a befektetési szakma is így látja ezt. Amit talán érdemes áttekintenünk, hogy – a legismertebb slágertémák mellett – milyen más módon érdemes a befektetőnek gondolkodnia.

Slágertémában nincs hiány, és alighanem az olaj- és az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termény, a klímaváltozás, a vízhiány, vagy a gyorsan növekvő fejlődő országok még sok befektető meggazdagodását fogják hozni, de léteznek más megközelítések is. Egyrészt terjed az abszolút hozam mint cél, másrészt sok olyan új befektetési termék is megjelenik a piacon, amelyik megcélozza az újakat, a most tőzsdére lépőket.

Az abszolút hozamú alapok hívei szerint az alapkezelőknek bízniuk kell szakmai tudásukban, s nem kell szolgai módon követniük egy deklarált befektetési politikát, s megmaradni ugyanazon arányoknál, szektoroknál, hanem minél szélesebb felhatalmazást kell kérniük, hogy ennek birtokában bátran oda fektethessen, ahol profitesélyt lát. Alpha-generating az angol elnevezése ennek a megközelítésnek, ahol az alfa a piaci átlag feletti hozamot jelenti.

Az alapkezelő minden eszközzel igyekezzen növelni ezt az alfát, lépjen át részvénypiacról kötvénypiacra, hagyjon el földrészeket újabb földrészekért, devizázzon, fektessen terménybe, egyszóval mozogjon bátran abba az irányba, ahol profitot remél.

Nominális célok

Vélhetően igaza van az abszolút hozam híveinek abban, hogy a befektetőket a nominális megtérülés érdekli. A benchmark (viszonyhozam) megközelítés hívei ugyan elbüszkélkedhetnek azzal, hogy milyen kiváló teljesítmény egy bankszektorra szakosodó alaptól, ha az elmúlt egy évben csak 15 százalékot esett, amikor a piac eközben 30-at, és lógathatja az orrát az a vagyonkezelő, amelyik az elmúlt hónapokban a brazil piac 30 százalékos fellendülése idején csak 20 százalékos hozamot teljesít, de mégis bizonyára boldogabb lesz a brazil alap tulajdonosa, mint a banki alapé.

Az ilyen abszolúthozam-alapok hivatalosan a legkockázatosabbak közé tartoznak, hiszen nem korlátozzák magukat kockázat-csökkentő szabályok közé, s mindenben a törvények engedte legtágabb teret biztosítják maguknak. Ettől függetlenül praktikusan általában az abszolút hozamú alapok nem vállalnak indokolatlan kitettségeket, előre rögzített nyereség- és veszteséglimitek elérése esetén zárják a pozíciókat. Magyarországon már egyre több alapkezelő (például az Aegon, az OTP, a Raiffeisen) kínálatában találkozunk ilyen alapokkal.

—-Figyeljünk az optimistákra—-

A negatív hangulatban is optimista cégek jó eséllyel valóban tartalmasak, ha ilyen időszakban sikeresen bocsátanak ki részvényeket, s ezáltal van olyan üzenetük, amely valóban meggyőző a befektetőknek. Talán nem véletlen, hogy ilyenkor gyakrabban találkozunk kibocsátás-alapú megközelítésekkel.

Már a magyar piacon is elérhető – a Generali Alapkezelő révén – olyan IPO-alap (az IPO a nyilvános részvénykibocsátás angol rövidítése), amelyik arra koncentrál, hogy olyan cégek részvényeibe fektet, amelyek vagy először vonnak be tőkét a tőzsdén, vagy legfeljebb néhány éve vannak a börzén, és ismét tőkét gyűjtenek.

Az amerikai és európai IPO-indexek ugyanis rendre felülteljesítik a sima részvényindexeket. Az ilyen cégek árfolyama általában két hullámban emelkedik, először a részvénykibocsátás után közvetlenül, hiszen ekkor azok, akik a kibocsátás során nem jutottak papírhoz, a tőzsdei kereskedésben vesznek papírt, majd másodszor, amikor az első árfolyam-emelkedések közben egyre többen elemzik, figyelik a céget.

Backdoor listing

Nem mindenki vállalja az IPO-t: vannak olyan cégek is, amelyek kerülő úton igyekeznek a tőzsdére. A BÉT, ahogyan általában a tőzsdék is, persze nagy örömmel fogadna minél több céget a tőzsdén, ráadásul a bevezetés költségeit is szinte nullára lehet redukálni, de mégis sok vállalkozás kerülő utat, hátsó ajtót választ. Hogyan is néz ki egy ilyen hátsó ajtós tőzsdére lépés (backdoor listing)? Nézzünk egy kitalált példát!

A kanadai tőzsdén még mindig forog egy részvény, az ourglobalfuture.com, amely részvénytársaságnak semmilyen valós tartalma nincsen. Az üzleti vállalkozás nem vált be, ugyanakkor a tulajdonosai nem vitték felszámolásba a céget, sőt, éppen a tőzsdei lét értékénél fogva, megőrizték a társaságot. Főleg a növekedést mutató új iparágakra szakosodott tőzsdéken vannak ilyen alvó vállalkozások, például a dotcom-láz idejéből.

Egy másik vállalkozónak van viszont egy remek kezdeményezése egy korszerű iparágban, a ReCyclon elnevezésű, hulladékhasznosításra létrejött társulás. Sajnos a cégének még nincs megfelelő története, nyereséges működési múltja, így nem lehet hivatalosan bevezetni a tőzsdére, de a vállalkozó örülne, ha tőzsdei jelenléttel lehetne emelni a ReCyclon reputációját, ismertségét.

Felvásárolja az üres ourglobalfuture.com minél több részvényét, majd a többség birtokában döntéseket hoz. Például megvásárolja a Recyclont, sőt a tőzsdén jegyzett ourglobalfuture.com hirtelen nevet is vált, és ReCyclonra módosítja azt. Bevezetési prospektus és procedúra nélkül hirtelen tőzsdei cég lett a ReCyclon, valójában persze nem az eredeti, hanem az annak tartalmával teljesen megegyező új vállalkozás.

Erre a módszerre, vagyis a hátsó ajtós bevezetésre komoly iparág szakosodott, tanácsadók keresik fel az üres cégeket, ők találják meg a tőzsdére igyekvő, de az első ajtót zárva találó vállalkozásokat is. És, hogy mi ebben a befektetési sztori? Aki észreveszi, hogy melyik cég kaphat új tartalmat, az sokat kaszálhat az üres cég részvényeinek megtartásával, vagy intenzív vásárlásával.

Hátsó ajtók, itthon

Magyarországon sok olyan tőzsdei cég van, amelyiknek egész tartalma, sőt akár a neve is teljesen megváltozott az évek során. A napenergiás projektekre szakosodott Genesis egykoron Novotrade néven forgott a piacon, és sok minden volt már a főtevékenysége.

A szintén megújuló energiára specializálódó PannErgy pár éve még Pannonplast néven műanyagipari cégcsoportot birtokolt. Igazi hátsó ajtós tőzsdére lépésre is volt példa, a Virginia Kárpótlási Jegy Hasznosító 2000 decemberében pillanatok alatt econet.hu internetes vállalkozássá vedlett át, és aki jól helyezkedett, hatalmas profitra tehetett szert, mert az átalakulás során egy hét alatt megháromszorozódott az árfolyam.

Hátsó ajtós tőzsdei bevezetésre a NABI buszgyártó romjain megalapuló Exbus vagyonkezelőnél is volt esély, de a kísérlet végül meghiúsult. Azóta tudjuk: új tulajdonosának más elképzelései vannak a céggel, amelyeket nem a tőzsdén fog megvalósítani.

a visa-sztori

Kibocsátás a pénzügyi szektorban mostanában? Elég rossz ötletnek tűnik, hiszen ha van ágazat, amelyik nem attraktív jelenleg, az éppen a pénzügyi szektor. Mégis a világ eddigi második legnagyobb részvénykibocsátása (az első egy 2006-os kínai bankrészvény-tranzakció volt) zajos sikert hozott.

Március közepén a Visa, a világ legnagyobb bankkártya-társasága, egyenként 37 és 42 dollár közötti áron szerette volna eladni 406 millió részvényét. A hatalmas érdeklődés miatt a tranzakció végül 44 dolláros részvényenkénti áron valósult meg, azaz a teljes kibocsátási érték 17,9 milliárd dollár lett, és az érdeklődés az után sem csappant meg, hogy a papírok megjelentek a New York-i Értéktőzsdén (NYSE).

Az árfolyam június közepére felszaladt 80 dollár felé, vagyis három hónap alatt szinte dupláztak azok a befektetők, akik bíztak az IPO-ban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik