Meddig érdemes kínai részvényeket venni? Meddig drágul még az olaj? Megállítható a gabonatermények áremelkedése? A legutóbbi évek legsikeresebb befektetési történetei részben már megtorpantak, legalábbis ami a kínai tőzsdét, vagy a gabonaárakat illeti, már korrekciót is tapasztalhattak a későn beszállók.
A legnagyobb befektetési házak éppen ezért már újabb megközelítésekkel nézik a világ tőkepiacait. A nagy boom-ok második fázisát nézik, olyan országcsoportokat keresnek, ahol a kínai, indiai, orosz, brazil áremelkedéshez hasonló hullám várható, illetve megnézik milyen következménye lehet Kína gazdagodásának, vagy az agrárium új árkörnyezetének. Ezeket a megközelítéseket gyűjtöttük egy csokorba.
A következő tizenegy
Mi az ipo?
Szeretné tudni, hogy érhet el átlag feletti hozamot az IPO-val? Olvassa el jövő héten is a Zsebre megy sorozat következő darabját a FigyelőNeten!
A fogalmat (angolul next 11) a Goldman Sachs befektetési ház vezette be. Az elnevezés 11 nemzetgazdaságra utal, olyan nagylétszámú fejletlenebb gazdaságokra, ahol az elemzők a következő gazdasági csodát várják. Melyek a legfontosabb jellemzői az országoknak? Gyorsan bővülő, de már ma is óriási népesség, hatalmas ipari potenciál, viszonylagos politikai stabilitás.
A 11 ország Egyiptom, Fülöp-szigetek, Mexikó, Indonézia, Pakisztán, Dél-Korea, Törökország, Vietnam, Irán, Banglades és Nigéria. Nézzünk néhány érdekességet erről az országcsoportról! Az elmúlt három évtizedben még a legkevésbé gyorsan bővülő lakosságú Dél-Koreában is harmadával nőtt a lakosság, de Pakisztánban például megduplázódott.
A legkevésbé népes Dél-Koreában is majdnem 50 millióan élnek, míg a legnépesebb Indonéziában 230 millióan. A gazdaságok 3 és 9 százalék közötti ütemben nőttek tavaly, az amerikai gazdasággal erősebben összekapcsolt, így a lassulást is jobban elszenvedő Mexikóé a legkevésbé, míg Vietnamé a legintenzívebben. Ami pedig a befektetési történetet illeti, a next 11 országok vezető részvényeiből számolt index már az elmúlt négy évben is mindig 20-60 százalékkal emelkedett, de egyre több alap fektet be ide, ami további áremelkedést sejtet.
A határországok
Kicsit más megközelítést alkalmaz az S&P Frontier index, amely a fejlettség határán levő országok cégeire specializálódik, vegyesen emel be kisebb és fejlettebb országok piacairól, illetve nagy és fejletlenebb országok piacairól részvényeket, de mindenképpen egy globális fejlődési portfóliót alakít ki.
Ez a portfólió a legtöbb céget az Egyesült Arab Emirátusokból választja, de vannak kazah, ománi, ciprusi és vietnami, kolumbiai befektetései is, összességében a 25 legígéretesebb fejlődő világbeli papírt válogatja össze, bankokat, olajcégeket, légitársaságokat. Különösen ígéretes és népszerű újabban az amerikai befektetési alapok körében Kolumbia, az amerikai befektetők azóta „kaptak rá” az országra, amióta a Bancolombia kereskedelmi bankot bevezették a New York Stock Exchange-re.
—-Nyersanyag-sztorik másképpen—-
Vannak olyan befektetési ötletek is, amelyek nem az új sztárrégiókat keresik, hanem olyan ágazatokat, amelyek a közeljövőben a világgazdaság átlagánál gyorsabban bővülhetnek. Rengeteg megközelítés ismert, nézzük ezek filozófiai hátterét!
Vannak a társszektor-megközelítések, például ha a világkereskedelem intenzíven bővül, a nyersanyag-éhség fennmarad, akkor ebből profitálnak a bányagépgyártók, a nagy teherfuvarozók, a hajógyártók. Vagy, ha a mezőgazdasági termények ilyen drágák maradnak, akkor biztosan jobban megy majd a műtrágyacégeknek és a mezőgazdasági gépeket fejlesztőknek.
Egy másik megközelítés a „nyertes országok” gazdagodására játszik. Ha egy ország, legyen az Oroszország, Brazília, vagy éppen Dél-Afrika intenzíven gazdagodik a nyersanyag-árak emelkedéséből, akkor az előbb-utóbb az ország más szektoraiban is lecsapódik.
Ha több pénz jut az állampolgárok szociális helyzetének javítására, akkor az országban a lakossági szolgáltatások (bank, távközlés, biztosítás, kábeltévé) igénybevétele is rohamosan nőhet, az ilyen szolgáltatók is gyorsan drágulhatnak, vannak tehát ezen nemzetgazdaságok szolgáltató szektorára, vagy infrastruktúra-cégeire szakosodott alapok is.
Sőt, akár az adott nemzetgazdaság devizájára is érdemes lehet fogadni, hiszen ahogy ezen országok külkereskedelmi egyenlege javul, és az ígéretes lakossági kereslet-bővülés még tőkét is vonz, nyomás nehezedik a helyi deviza erősödésének irányába.
„Fektessen Makaóba”
Nézzünk végül egy teljesen konkrét, és szintén az amerikai alapkezelőknél divatos megközelítést, ami elsősorban a kínai lakosság gazdagodására játszik. Ez az új és különleges trend a „fektessen Makaóba!”.
Az egykori portugál gyarmat Hongkong mellett a népi Kína másik különleges igazgatású területe, egyben az egyetlen városállam a másfélmilliárdos Kína berkein belül, ahol engedélyezett a szerencsejáték. A mindössze félmilliós Makaóba évente 25 millió turista érkezik, és egész évben teljes kapacitással működnek a szállodák, egyelőre csak a közlekedés és a szállodai szobák száma szab határt az egyre gazdagabb és a szerencsejátékot imádó kínaiak (és persze máshonnan is érkező) turistáknak.
2006 óta Makaónak már nagyobb árbevétele származik a játékból, szállodai szobákból, show-ból, egyszóval az úgynevezett gambling-turizmusból, mint Las Vegasnak, nem csoda, hogy amennyiben önállóan néznék Makaó egy főre jutó GDP-jét, a világ leggazdagabb államai között lehetne.
Az évi 20 milliárd dollár körüli üzletre több, nagy tőzsdéken is jegyzett cég is szakosodott, és mivel ezek részben ingatlancégek, szálloda-tulajdonosok, a subprime válság óta nagyon lement az áruk.
Alapok, részvények
A New York-i Értéktőzsdén (NYSE) jegyzett Las Vegas Sands csak részben, a Nasdaq-on jegyzett Wynn már nagyobb részt, míg a szintén Nasdaq-on jegyzett Melco teljesen Makaón fektet be, de a fenti szálloda és rulett-terem üzemeltető cégeken kívül a szerencsejáték-ipar egyik legnagyobb technikai kiszolgálója, a Hongkong-i Tőzsdén jegyzett A-MAX is nyertese lehet a további üzlet-bővülésnek.
A kínaiak ugyanis egyre gazdagabbak, és egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy megunnák egyik kedvenc szórakozásukat, a szerencsejátékot. Természetesen a vállalkozó kedvű befektetőknek itt sem kell feltétlenül a konkrét részvényeket megtalálni, már számtalan strukturált termék is létrejött Makaóra, befektetési alapok, illetve úgynevezett ETF-alapok.
hazai megközelítések
Aki hazai terméket keres a fent említett speciális új trendekre, többféle instrumentummal találkozhat! A BNP Paribas mind megközelítésében, mint technikájában új befektetést kínál, két olyan részvényt bocsátott ki, amelyek a mezőgazdaság árrobbanására, illetve a fejlődő piacokra koncentrálnak.
Az agrárrészvény nem konkrétan terménybe fektetnek, hanem olyan ágazatokba, amelyek a mezőgazdaság új árkörnyezetéből profitálhatnak. A fejlődő piaci alap pedig nem a divatos Kína, India, Oroszország, Brazília fejlődő piaci országcsoportba fektet, hanem a Next 11 országcsoport egy szűkebben értelmezett core 8 részhalmazába (Irán, Nigéria és Bangladesh maradt ki a cikkünkben is bemutatott országcsoportból.
A befektetés érdekessége, hogy bár úgy viselkedik, mint egy tőkegarantált befektetési alap, de részvénytársasági formában működik. Ennek az a nagy előnye, hogy a futamidő közben, illetve végén a befektető nem árfolyam-nyereséget, hanem osztalékot kap megtérülésként, amelynek 20 százalék helyett csak 10 százalék az adóvonzata.
Érdekes a Pioneer Alapkezelő megközelítése is, az alapkezelő észlel ma a piacon négy jó megtakarítási sztorit, a mezőgazdasági termékek árrobbanását, az éghajlat-változással kapcsolatos iparágak fejlődését, az infrastrukturális cégek szárnyalását, illetve a dél-kelet-ázsiai kistigrisek második hullámának fejlődését.
Ezekből egy olyan alapot kevertek, amelyik akkor is jó megtérülést nyújt, ha a sztorikból csak néhány, esetleg egyetlen egy jön be. Az OTP Alapkezelő két Globál Trend fantázianevű termékbe gyűjtött össze a divatos szektorokból óriáscégeket (műtrágyagyártók, szélenergiával, napenergiával, hajógyártással foglalkozó cégek kaptak helyet a portfólióban).
A Generali Alapkezelő Zrt. pedig olyan új, fejlődő piaci alapot mutatott be, amely 65 százalékban az MSCI fejlődő piaci indexét, 15 százalékban pedig az S&P Frontier indexet tekinti benchmarkjának.
