Az idei év első három hónapjában előzetes adatok alapján 1,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2007. azonos időszakához képest, ami meghaladja az elemzők 1,3 százalékos várakozását. Igaz, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy a naptári hatásoktól megtisztított adat már csak 0,9 százalék, ami ugye jóval soványabb az 1,6 százaléknál.
Hogy mi lehet a várakozásokat meghaladó adat mögött, azt Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is csak találgatta, mint fogalmazott: ez származhat akár a készletek nyilvántartásából is, vagyis abból, hogy a statisztikát két oldalról, a felhasználás és a termelés felől is számolják. Ami lényegesebb az elemző szerint, hogy a 2007. utolsó negyedévéhez viszonyított növekedés 0,3 százalékos, ami ha minimálisan is, de meghaladja a tavalyi év valamennyi negyedéves elmozdulását. (Tavaly ezek a mutatók 0,1, illetve 0,2 százalékosak voltak – a szerk.)
Trendforduló
Hasonló következtetésre jutott Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a fordulópont abban is tetten érhető, hogy míg év/év viszonylatban 2007. utolsó negyedében a növekedés 0,7 százalékra zsugorodott a kiigazított adatok alapján, addig az idei év első három hónapjában az érték 0,9 százalék volt.
Akár a negyedéves, akár az éves összevetést nézzük, ugyan nagyképűség lenne gyorsulásról beszélni, de elmozdulásról mindenképpen – értékelt lapunknak Karsai Gábor, aki szerint ez megalapozhatja a GKI várakozását, ami egész évre tekintve nem tartja lehetetlennek a 2,7 százalékos GDP-bővülést sem. Ehhez persze az kell, hogy a gazdaságkutatónak bejöjjön az a jóslata is, ami a harmadik, illetve a negyedik negyedévben már 3,5 százalékra várja a növekedést.
Jó termés és kevésbé lohadó konjunktúra
Az optimista becslést több tényező együttes beteljesülésére vezeti vissza a GKI vezérigazgató-helyettese. Arra számít, hogy a tavalyinál sokkal jobban teljesít az agrárium, az építőipar az uniós pénzek megjelenésével a második félévben már növekszik a jelentős visszaesés után, a közszolgáltatások stagnálni fognak, s szerény mértékben a kiskereskedelem is növekedni fog.
Ezeket támogatja meg az ipar bővülése is, ami bár lassúbb ütemű lesz a korábbiaknál a lanyhuló európai konjuntúra miatt, de stabilan pozitív tartományú. Ebből a szempontból se Karsai Gábor, se Török Zoltán nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy márciusban (év/év viszonylatban) az ipari termelés mindössze 1,9 százalékkal bővült a februári 9,8 százalék után. Török Zoltán szerint hasonló „kilengés” tavaly májusban történt, de az sem bizonyult tartós elmozdulásnak.
