Mi az? Tonnája tavalyelőtt 27 ezer forintba, idén év elején 55 ezerbe, április közepén 67 ezer forintba került. A válasz: étkezési búza. Nem véletlen tehát, hogy az egyik üzletláncban másfél hónapja még 129 forintért adott, saját márkás félkilós spagetti ma már 199 forintot kóstál.
Befékez a keresleti korlát
De vajon hasonló „sebességgel” robognak-e továbbra is az élelmiszerárak – tette fel a kérdést a FigyelőNet.
Biztos, hogy nem – kaptuk a választ a GKI Gazdaságkutató Zrt-nél, ahol az élelmiszerek idei drágulását átlagosan 6 százalékosra teszik, ami egyébként megegyezik az inflációs várakozás szintjével. Ahogy Vanicsek Mária, a GKI kutatója lapunknak fogalmazott: az élelmiszerárak beszorulnak az emelkedő mezőgazdasági termelői árak és a fogyasztók keresletének korlátai közé. Vagyis hiába emelnék akár a termelők, akár a kereskedők az árakat, az emberek egyszerűen nem veszik meg a termékeket azon az áron.
A baromfi drágulásának az import szab gátat (Fotó: MTI)
Ez történhet a napokban megszellőztetett baromfihús-áremeléssel is, ami szerint hamarosan akár ezer forintba is kerülhet a csirke kilója. Ha a hazai baromfi valóban ennyibe kerülne, biztos hogy azonnal megjelenne nagy mennyiségben például a brazil csirke, ami jóval olcsóbb, igaz a minősége is silányabb – magyarázta Vanicsek Mária. Már ma is kaphatók olyan olcsó feldolgozott lengyel baromfi termékek, amelyek brazil alapanyagból készültek – mondta.
„Eltűnt” az amerikai kukorica
Az élelmiszerárak utóbbi másfél évben történt elszabadulása visszavezethető a kedvezőtlen időjárásra, a magas olajárakra, s az – utóbbihoz szorosan kapcsolódó – bioüzemanyagok iránti kereslet megugrására. Az időjárásról annyit, hogy miközben 2006-ban 8 millió tonna kukorica termett Magyarországon, tavaly mindössze 4 millió tonna, de a megugró kereslet egy-kettőre kiürítette a korábban a feleslegben fuldokló hazai magtárakat.
Két éve tele voltak a tárolók…(Fotó: MTI)
A tárolókat nemcsak a takarmányigény, hanem a bioetanol gyártásának felfutása is ürítette – mondta a kutató. Ennek legmarkánsabb jele – hangsúlyozta Vanicsek Mária -, hogy az Egyesült Államok lényegében nem exportált kukoricát, ellentétben az elmúlt évtizedek gyakorlatával.
Az olaj egekbe szökő ára (április 22-én majdnem átlépte a 120 dollárt – a szerk.) egyfelől drágítja a gépi művelést, a műtrágyákat, a szállítást, másfelől egyre inkább profitábilissé teszi a bioüzemanyagok előállítását. Ez utóbbi növeli a gabonák iránti keresletet, ami persze felhajtja az árakat – vázolta az összefüggéseket a kutató, hozzátéve, hogy ezt határolja be viszont felülről a korábban hangsúlyozott keresleti korlát.
Nestlé: stabilizálódó árak
A világ egyik legnagyobb élelmiszergyártója, a Nestlé is az élelmiszerárak stabilizálódására számít – adta közzé kedden a távirati iroda a cégóriás nemrégiben kinevezett vezérigazgatójára hivatkozva. Paul Bulcke a svájci Le Temps című lapnak adott nyilatkozatában fejtette ki, hogy a globális piacokon jelenleg ható „irracionális és rendkívüli okok” miatt emelkedtek az árak, de a nyomás előbb-utóbb enyhülni fog. Az áremelést okozó tényezők között a szárazságot, a jó hozamot kereső befektetési alapokat, illetve a bióüzemanyagok iránti keresletet sorolta fel.
Bulcke szerint bizonyos szerkezeti tényezők, mint például a fejlődő országok kereslete továbbra is hatni fog, de a helyzet normalizálódására lehet számítani. Ennek máris tapasztalható jele, hogy a tej ára csökkenőben van – jegyezte meg.
