A Magyar Közgazdasági Társaság szerdai előadásán kifejtette azonban ahhoz, hogy ezt nagy biztonsággal megtehessük, biztosítani kellene a munkaerőpiac rugalmasságát és a költségvetés mozgásterét, hogy az esetleges külső hatásokat képes legyen kezelni.
Karvalits Ferenc szerint az eurózónához való csatlakozással eltűnne a gazdálkodók árfolyamkockázata, tovább bővülnének a kereskedelmi kapcsolatok, mindez nagyobb gazdasági stabilitást is jelentene.
Az MNB alelnöke úgy értékelte, 2001-et követően a magyar gazdaság lassú leválása tapasztalható az eurózóna fejlődéséhez képest. Ennek az az oka, hogy 2001-2002 környékén Európa dekonjunktúrás időszakot élt meg, amit a magyar gazdaság a belső kereslet élénkítésével igyekezett menedzselni. Sikerült ugyan a gödröt átlépni, de 2001 és 2005 között olyan pályára állt a hazai gazdaság, ami erőteljes költségvetési hiány mellett, magas folyó fizetési mérleghiányt, vagyis ikerdeficitet produkált. Ezt a pályát korrigálva indult el 2006-ban a fiskális kiigazítás a konvergenciaprogrammal, ami a belső kereslet erőteljes visszafogását hozta, de szükség volt rá a hiány visszaszorítása érdekében – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai a GDP arányában Magyarországon jóval meghaladják a lehetőségeket. A kiadás mértéke 53 százalék, a bevétel 44 százalék volt 2006-ban, amivel a svéd kiadási szinten vagyunk, de a bevételek messze elmaradnak ettől. A csehek, lengyelek, szlovákok jóval kisebb központosítás, vagyis bevételi szint mellett érnek el fenntartható hiányt – emelte ki.
“A konvergenciaprogram sikeres, az elmúlt másfél-két évben sikerült javítani az egyenleget, és úgy tűnik, hogy 2008-ban négy százalék alatti szintet érünk el, ami már kevésbé sérülékeny ország képét mutatja” – fogalmazott. Kiegészítette ezt azzal: kell, hogy a piaci szereplők is lássák, “ez egy fenntartható, tartós folyamat, aminek az a következménye, hogy a kockázati felárak – amit kamatban ki kell fizetni – lefelé fognak menni”. Szerinte ez jelenleg a nemzetközi hatások miatt nem következett még be.
Karvalits Ferenc végül kifejtette: a rendszerváltás óta a magyar költségvetési politika a választási ciklusokhoz kötődik, ami nagyon terhes a gazdaság számára. Ezért volna szükség a kormánykoalíció által is javasolt közpénzügyi törvény megalkotására, amelynek intézményrendszere a finanszírozók és a gazdaság szereplői számára azt mutatná, hogy Magyarországon a költségvetés hosszú távon kiszámítható pályán mozog.
