Az elemzők 2004-ben öt évvel későbbre, 2009-re várták a csatlakozást, években kifejezve azóta sem kerültünk közelebb ehhez. A legnehezebben teljesíthetőnek az államháztartási deficitcél bizonyult, ez 2001 óta meg sem közelítette az elvárt háromszázalékos GDP-arányos szintet. De az infláció is csak egy alkalommal volt a teljesítési küszöbérték alatt, miután 2006. január elsejével a felső áfakulcsot 20 százalékosra csökkentette a kormány.
Most a 2014 körüli euróbevezetés a reális Magyarország számára, az árfolyamsáv eltörlése pedig hosszabb távon segít ebben – mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Fizikailag a legkorábbi lehetséges csatlakozási dátum 2012 lenne, de figyelembe kell venni, hogy a választási években eddig mindig megugrott az államháztartási hiány. A most létrehozni tervezett költségvetési hivatal is legfeljebb a radikális lazítástól menti meg a 2010-es büdzsét, azt aligha akadályozza meg, hogy az aktuális konvergenciaprogramban tervezett szint fölé emelkedjen a deficit.
Hazánk szempontjából a legfontosabb kérdés most az, hogy az Európai Központi Bank és az eurózóna egyéb döntéshozói hogyan állnak a keleti bővítés kérdéséhez, és várhatóan a szlovák csatlakozási igény kapcsán erre rövidesen fény is derül – közölte Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője. Nem önmagában a hatmilliós Szlovákia felvétele a sorsdöntő kérdés, hanem a teljes, mintegy százmillió lakosú „keleti blokk” néhány éven belüli belépése lehet jelentős destabilizáló tényező. Emiatt nem kizárt, hogy a számszerű maastrichti feltételeken túl a fenntarthatósági kritériumnak is nagy hangsúlyt adva próbálják majd elodázni az újabb tagok felvételét, ezzel hazánknak is számolnia kell.
