Az 1,50-es szint kétségtelen csúcs az euró, és mélypont az amerikai dollár árfolyamában – kommentálta a helyzetet Kuti Ákos, a Cashline elemzője, aki szerint ez annak következménye, hogy a piac beárazza az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed várható újabb kamatvágását.
Az elemző szerint egyelőre nincs akkora piaci turbulencia, ami egy rendkívüli kamatcsökkentést indokolna, de azt minden szereplő biztosra veszi, hogy a Fed következő, márciusi 18-i ülésén csökkenteni fogják az irányadó, jelenleg 3 százalékon álló kamatot. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy mekkora mértékű is lesz a vágás. A piac az 50 bázispontosra a „fejét merné tenni”, de nem kevesen a 75 bázispontos csökkentést sem tartják kizártnak.
Ezt sugallják Don Kohn, a Fed alelnökének a FT.com-on olvasható szavai, aki elismerte: a Fed közelmúltbeli agresszív kamatvágásai már képtelenek voltak megelőzni a gazdaság gyengülését, visszaesését. (A Fed január 22-én rendkívüli 75 bázispontos, majd január 30-án rendes menetrendben 50 bázispontos kamatvágást hajtott végre – a szerk.)
Még nincs itt a mélypont
A dollár mélyrepülését persze a napokban napvilágot látott kedvezőtlen makroadatok és további pesszimista várakozások is gerjesztették – tette hozzá Kuti Ákos. A további várható kamatvágás is tovább gyengítheti a dollárt, ezért véli úgy az elemző, hogy még süllyedhet az amerikai deviza. Az Európai Központi Bank irányadó kamatlába 4 százalék, tehát egy újabb amerikai kamatvágás esetén a különbség 1 százaléknál nagyobb lesz, ami az euró felé mozdítja tovább a befektetőket.
Ami az itthoni vonatkozásokat illeti, az Egyesült Államokba utazóknak, az ott befektetőknek kedvező, hogy egy dollárért akár 170 forintnál kevesebbet kell kiadniuk. Azoknak a magyar cégeknek viszont, amelyek jelentősebb exportot bonyolítanak az USA-ba, például a Richter, vagy elszámolásukat dollárban vezetik, például a Mol, igen kedvezőtlen, hiszen forintban számolva kisebb összegeket tüntethetnek fel könyveikben.
