A bruttó átlagkeresetek 8, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal nőttek 2007-ben éves szinten; a reálkeresetek így – 8 százalékos infláció mellett – 4,8 százalékkal csökkentek tavaly – közölte honlapján a KSH.
A Gyurcsány-csomag első teljes éve így a vártnál nagyobb kereset-visszaesést hozott: a tavalyi költségvetésben a kormányzat 6,2 százalékos infláció mellett 4,2 százalékos reálbércsökkenést vésett törvénybe.
A KSH végleges adatai szerint a közigazgatás korszerűsítése 5 százalékos létszámcsökkentést jelentett a közszférában, ahol tavaly átlagosan 749 ezren dolgoztak. A versenyszféra legalább ötfős cégeinél ugyanekkor 1 933 000 embert alkalmaztak.
A közszférában még mindig több a pénz
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 185 000 forintot kerestek; ezen belül a magánszférában dolgozók 177 400 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 206 300 forintot, bár a közszféra bérei átlagosan csak 6,4, a versenyszféráé pedig 9,1 százalékkal nőttek.
Mindkét bérnövekedésről szóló adatot óvatosan kell kezelni. A kormány azt ígérte ugyanis, hogy 2007-ben nem ellentételezi az inflációt a közszolgáknál, amit nagyjából be is tartott, az emelkedés így a 13. havi fizetések előrehozott kifizetéséből, az év végi nagyobb jutalmakból és néhány statisztikai módszertani változásból fakadnak. A versenyszféra béreinek papíron jelentős növekedése pedig a dupla járulékalapnak és a gazdaság fehéredésének „köszönhető” elsősorban (az építőipari bérek papíron 15,6, a vendéglátásban dolgozók bére pedig 8,9 százalékkal nőtt).
Tavaly a nettó keresetek átlagosan 2,8 százalékkal gyarapodtak: a versenyszférában 3,6, a közszférában pedig 1,7 százalékos volt az emelkedés üteme. A nettó keresetek bővülése az egészségbiztosítási és munkavállalói járulék 2006-os, és az egészségbiztosítási járulék kulcsának 2007-es emelése miatt jóval alacsonyabb, mint a bruttó keresetek növekedési üteme.
Kisebb már nem lesz a fizetés
Idén nem csökkennek tovább a reálkeresetek – nyilatkozták egybehangzóan makroelemzők a FigyelőNetnek, bár a 2007-es, sok bizonytalansággal terhelt inflációs folyamatok még meglephetnek mindenkit.
Állítólag nem lesz kevesebb pénz a tárcánkban
Idén nagyjából 7 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek 6 százalékos infláció mellett, vagyis a reálkeresetek 1 százalékos bővülése valószínű – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a nemzetközi gazdasági klíma romlásával idén érzékelhetően csökkenhet a hazai cégek profitabilitása, vagyis nehezen fogják tudni kigazdálkodni a béremeléseket.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője borúlátóbb: mindössze 0,2-0,5 százalékos idei reálkereset-emelkedésre számít, amit a pesszimista forgatókönyv szerint alakuló infláció akár el is vihet. Az elemző arra figyelmeztet, hogy a tartósan gyenge forint akár 5-10 százalékkal növelheti a devizaadósok havi törlesztőrészleteit, vagyis elképzelhető, hogy a kölcsönből vásárlók ugyanakkora reáljövedelem-visszaesést érzékelnek idén, mint tavaly.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei reálkereseteket elsősorban az inflációs pálya határozza majd meg. A pénzromlás üteme pedig a forintárfolyam alakulásától, az olajártól és az idei terméstől függ leginkább.
A KSH adatait ismerve mindkét elemző úgy vélte, hogy a Monetáris Tanács tagjai hétfői ülésükön nem a béradatok miatti aggodalom hatására alakítják majd a jegybanki alapkamatot.
