A JP Morgan szerdai elemzése felfedi, hogy a cég londoni elemzői a minap Budapesten tárgyaltak az MNB Monetáris Tanácsának tagjaival és a jegybank kutatóival, és a ház ennek alapján most már azzal számol, hogy a tanács hétfői ülésének „legvalószínűbb kimenetele” negyed százalékpontos kamatemelés lesz. Az előrejelzés szerint a JP Morgan elemzői nem hiszik, hogy ez „elszigetelt lépés” marad, és azt várják, hogy a következő hónapokban – jó eséllyel már márciusban – „legalább egy” hasonló szigorítás következik. A ház szerint ha a forint nem erősödik vissza, megvan a kockázata újabb fél százalékpontnyi kamatemelésnek a második negyedévben, 8,50 százalékra.
Magasabb lesz az inflációs cél
A JP Morgan londoni elemzői nem tartják valószínűnek, hogy ezeket a szigorításokat az MNB bármikor a közeljövőben visszafordítaná, és most már azt jósolják, hogy az alapkamat nem változik 2008 második felében; a cég eddigi előrejelzése fél százalékpontos kamatcsökkentésről szólt az év végéig.
A JP Morgan nem az egyetlen nagy londoni befektetési ház, amely – korábbi kamatcsökkentési előrejelzését felülvizsgálva – agresszív magyarországi pénzügypolitikai szigorítást vár 2008-ra.
A Goldman Sachs (GS) a tavalyi reálkereseti adatok kapcsán kiadott új londoni előrejelzésében megerősítette azt a nemrégiben közzétett jóslatát, hogy már a hétfői monetáris tanácsi ülésen fél százalékpontos kamatemelésről születik döntés. A GS szerint egyrészt „még mindig csak a tavalyi béradatokról van szó”, és nem szerepelnek bennük a „sokkal fontosabb” januári új bérmegállapodások, másrészt a forint legutóbbi gyengülése és a „kedvezőtlen inflációs hírek” elhomályosítják „a bérfronton bekövetkezett javulást”.
A Goldman Sachs azt várja, hogy az MNB szintén hétfőn megjelenő új inflációs jelentése 3,8 százalékra – vagyis jelentősen a 3 százalékos cél fölé – emeli a 2009-es átlagos inflációról szóló prognózist. A jegybankot aggasztja, hogy az inflációs cél folyamatos túllépése alááshatja hitelességét, áll a Goldman Sachs új előrejelzésében.
A Dresdner Kleinwort szerdai londoni kommentárja szerint a tavalyi béradatok jobbak a vártnál, és a gyenge gazdaság révén csökken a foglalkoztatás, a magyar munkapiac pedig az utóbbi évtized legnagyobb átalakulása előtt áll, ami hosszabb távon javítja az inflációs kilátásokat. E kilátások azonban rövid távon romlanak, és a kockázatok felfelé mutatnak, ezért a ház „hamarosan” kamatemeléssel számol.
A JP Morgan szerdán Londonban kiadott elemzésében – a Goldman Sachshoz hasonlóan – szintén a hitelességi aggodalmakat emeli ki. Az ismertetés szerint a cég elemzőinek budapesti tárgyalásaiból a legvilágosabban az derült ki, hogy az MNB elsősorban hitelességének elvesztésétől tart, mivel az inflációs előrejelzéseket továbbra is egyre magasabbra módosítják, és a jegybank inflációs célja az elmúlt három évben rendre nem teljesült.
„Hiba lenne a kamatemelés”
A City erősen megosztott abban a kérdésben, hogy tényleg kell-e Magyarországon pénzügypolitikai szigorítás. A Merrill Lynch befektetési csoport a magyarországi árfolyam-fejleményekről kiadott minapi – „Kísérlet az MNB sarokba szorítására” című – elemzésében azt írta: a forintra nem a globális hangulat, hanem „spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak”, és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az „optimálisnál rosszabb megoldás lenne” a kamatemelés. A Merrill Lynch szerint ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések „arzenálja” áll bármikor rendelkezésére; ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése.
Más térségi elemzők is azzal értenek egyet, hogy nincs szükség kamatemelésre. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a múlt héten kiadott új inflációs és GDP-adatokat kommentálva az MTI-nek azt mondta, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző, és ebben a környezetben a magyar jegybank részéről most „súlyos pénzügypolitikai hiba lenne” a kamatemelés.
