Feltették a kezüket a Fővárosi Önkormányzat illetékes hivatalnokai, miután az elmúlt hónapokban tucatnyi új kérelmet kaptak; mintha mindenki kikötőt akarna létesíteni a Dunán. Ráadásul többen egyazon partszakaszon szeretnének pontont elhelyezni a folyón. A bürokraták most a helyhatóság várostervezési és városképvédelmi bizottságától várják, hogy rendet vágjon végre a fővárosi kikötőpiacon eluralkodott káoszban.
Az engedélyezésben ugyancsak főszereplő vízügyi hatóságnál, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál is megelégelték a fejetlenséget; úgy tudjuk, tavaly ősztől ezért nem adtak ki egyetlen mederhasználati engedélyt sem. Arra várnak, hogy a főváros átadja nekik az érvényes part-, illetve közterület-használati engedélyek listáját, hogy össze tudják vetni a saját nyilvántartásukkal.
Az elmúlt években ugyanis többször előfordult, hogy ugyanarra a partszakaszra másnak volt engedélye a fővárostól, mint a vízügyi igazgatóságtól. Ráadásul olykor még a kerületi önkormányzatok is bekapcsolódtak az osztogatásba, ilyenkor aztán három cég kapott hajba ugyanazért a kikötőhelyért.
Mintegy 70 stég van
Jelenleg mintegy 70 stég üzemel a Duna budapesti szakaszán, ezek többsége féltucatnyi hajós cég tulajdonában van. A pontonok közül azonban mindössze 16–18 olyan – elsősorban a Petőfi és a Margit híd közötti folyószakaszon lévő – kikötő akad, amely üzletileg igazán értékes, és alkalmas szállodahajók fogadására is. Ezek a létesítmények önmagukban is képesek nyereséget termelni, sőt néhány vállalkozást egyesen ezek tartanak el. Így például a kikötőüzletben hagyományosan piacvezető Mahart Passnave Kft.-t is, amely 10 ilyen pontonnal rendelkezik. A menetrend szerinti hajózást részben a kikötői üzlet eredményéből tudják fenntartani.
Igaz ugyan, hogy egy-egy kikötőhely létesítése 20–30 millió forintba is belekerül, de ez akár két év alatt megtérülhet. Egy ilyen stég éves átlagban 30 millió forint körüli bevételt hozhat, a fenntartás költségei pedig 15–18 milliót vihetnek el, vagyis majdnem 50 százalékos haszonnal lehet kalkulálni.
Gyors a megtérülés
Ha több ilyen pontont is üzemeltet egy vállalkozás, a működtetési költségek nyilván megoszlanak, tehát nagyobb profit, gyorsabb megtérülés várható. Nem csoda, hogy az utóbbi időben rendkívül kiéleződött a verseny a fővárosi helyekért, úgy tűnik ugyanis, hogy a hajózásnál jobb üzlet a kikötőüzemeltetés. Szakértők szerint még legalább 6–8 olyan partszakasz található Budapesten, amely alkalmas lehet szállodahajók fogadására és kiszolgálására.
Kikötőlétesítés előtt egy vállalkozónak tucatnyi szakhatóságot, hivatalt kell végigjárni. Ahhoz, hogy a ponton az adott helyen „vesztegelhessen”, a vízügyi igazgatóságnak engedélyeznie kell a mederhasználatot, ugyanakkor az önkormányzatoknak kell közterület-, vagy másként parthasználati engedélyt adniuk a stégről kivezető híd elhelyezéséhez. A vízügyesek szerint viszont az elmúlt években többször is félreértésekre adott okot, hogy az a térképvázlat, amelyet a főváros vesz figyelembe, nem egészen pontos, így több vállalkozás engedélyei is „összeértek”, vagy éppen átfedték egymást.
(További részleteket a Figyelő legfrissebb számában olvashat!)
