Medvegyev és a Gazprom

Mindenekelőtt a Vlagyimir Putyin által az államfői székben utódjának jelölt Dmitrij Medvegyev Gazprom „élén” betöltött szerepét érzem tisztázandónak. Dmitrij Anatoljevics valóban a gázóriás igazgatótanácsának elnöke, de mégsem nevezném őt a Gazprom első emberének, vagy akár vezetőjének. A cégek vezető testületeit tekintve az orosz cégjogban – a magyarhoz hasonlóan – léteznek belső vezetőségi tagok, illetve külső, gyakorlatilag teljes egészében inaktív tagok is. Medvegyev az utóbbiak közé tartozik. A Gazprom első számú vezetője vitathatatlanul Alekszej Miller vezérigazgató.

Így viszont jórészt megdől az a tézis, hogy Dmitrij Medvegyev a Gazprom élén megtanulta a nagy testületek irányítását, vezetését. Ez az, ami szinte teljesen hiányzik a vezetői tapasztalatai közül, hiszen sem a Gazpromnál, sem az elnöki adminisztráció élén, sem első miniszterelnök-helyettesként önállóan nem kellett testületeket vezetnie.

Mindemellett, jóllehet Putyin iránti politikai elkötelezettsége vitathatatlan, politológusok és pszichológusok egyaránt erős egyéniségnek tartják. Éppen ezért abban, hogy Putyin elnökjelöltté választotta, maga pedig kész elvállalni a miniszterelnökséget, nem csupán azt a potenciális végkifejletet lehet felfedezni, hogy a jelenlegi orosz elnök ezáltal maradhat a hatalomban, ellenkezőleg: ha jól mennek a dolgok, akkor Putyin könnyebben el is távozhat végleg a hatalomból. Ha mégsem, akkor persze könnyebb visszajönni is.

Szó esik mindemellett a cikkben a szahalini és a koviktai földgázmezőkről, illetve arról, hogy onnan a Gazprom „kiszorította” a holland-brit Shellt, illetve az orosz-brit tulajdonú TNK-BP-t. Valójában mindkét cég továbbra is benne van az említett projektekben. Az igaz, hogy a Shell szahalini részesedése csökkent, és ma a Gazprom játssza az első hegedűs szerepét, de a történet úgy kerek, ha elmondjuk, hogy a projekt annak idején előre nem látható anyagi nehézségek miatt kis híján elszállt. Azaz a Shell bizonyos fokig még örül is annak, hogy a Gazprom beszállt, hiszen ezzel csökkent a saját kockázata. A moszkvai holland nagykövet a nyáron meglátogatta a Szahalinon dolgozó 450 holland vendégmunkást, akik, köszönik szépen, jól vannak, és a nagykövettel együtt elégedettek a helyzettel. Ami pedig a TNK-BP-t illeti, ott is bonyolultabb a történet annál, hogy szimpla kiszorításról beszéljünk. A koviktai mező nagyon messze fekszik mindenfajta emberi infrastruktúrától, viszont a befektetőket a hatóságok arra akarják kényszeríteni, hogy ezt a saját erejükből építsék ki. Ezért a TNK-BP örömmel veszi a Gazprom belépését, hogy ezek a költségek ne egyedük őket terheljék, a vita már csupán az eddigi beruházások értékéről folyik. Tehát előreláthatólag itt is csökkenni fog a befektető eredeti tulajdoni hányada, de nem feltétlenül szorul ki a projektből. Amúgy mindezekben az ügyekben Medvegyev valójában semmilyen szerepet nem játszott.
SZÉKELY ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság nagykövete, Moszkva


Hibaigazítás
Egy csésze kávé rovatunkban a Pártos Ferenccel készített interjú (Figyelő, 2008/2. szám) felvezetőjében sajnálatos módon tévesen írtuk az interjúalanyunk által irányított intézmény nevét, amely helyesen Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. A hibáért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.
A szerk.