Már csak néhány hónap, és beteljesedhet a kávéínyencek álma: megérkezik Budapestre a Starbucks. A piaci szereplők 2008-ra várják Budapesten, Prágában és több lengyel városban az összesen 20 közép- és kelet-európai kávézó nyitását. A 38 országban mintegy 13 ezer üzletet üzemeltető Starbucks Coffee International ugyanis együttműködésről állapodott meg a Pizza Hutot és a KFC-t is jegyző American Restaurants céggel, s a wroclawi AmRest már alá is írta az előszerződést a magyar piacralépés előkészítésére.
A világ legnagyobb kávézólánca üzleti sikereit részben annak köszönheti, hogy – Kínától az amerikai kontinensen keresztül Európáig – saját márkájú, hangsúlyozottan környezetbarát módon termesztett alapanyagból készített kávét kínál. A környezettudatosság más forgalmazóknál, például a tehetős vevőket megcélzó Nespressónál is a stratégia része. A „Fenntartható minőség” program a prémium kávéhoz szükséges „legjobb minőségű” nyersanyag megtermelését és a fejlődő országokban dolgozó kávétermelők élet- és munkakörülményeinek javítását egyszerre hivatott szolgálni. A termeltetésbe bevont farmerek magasabb árat kapnak a jobb kávébabért, de feltétel, hogy ne használjanak gyermekmunkát, tiltott növényvédő szert, s ne vágják ki az esőerdőt. A Nespresso cserébe támogatja az oktatást, a helyi iskolákat is.
Az instant Nescaféjáról is ismert Nestlé-csoport 1986-ban indított Nespresso vállalkozása csúcsminőséget ígér, amelyhez nemcsak a kávéadagokat árusítja, hanem az ezekhez kifejlesztett speciális főzőgépeket is. Mindezt a Nespresso Club mintegy 60 országban, 3,1 millió tagnak kínált szolgáltatáscsomagja is erősíti, amely Sanghajtól New Yorkig, s immár Budapesten is elérhető. A márkaboltban kávéfőzőt vásárló automatikusan klubtaggá is válik. Az új tag bizalmát olyan – a prémium autómárkák „vevőszolgálatánál” is bevált – módszerekkel erősítik, mint a vásárlást követő 2-3 hét után az udvarias telefonhívás: elégedett-e a termékkel. Az aromát romboló napfény és oxigén ellen alumínium kapszulákba zárt Nespresso kávét csak közvetlenül a szaküzletből, illetve telefonos rendeléssel, házhozszállítással lehet megvásárolni. A cég így azt is tudja, mennyit használja a partner a gépet, s például levélben értesíti, mikor esedékes azt a vízkőtől megtisztítani.
A hálózat 2006-ban 42 százalékkal, 1,16 milliárd svájci frankra növelte az értékesítést, úgy, hogy üzletei számát világszerte 39-ről 79-re bővítette, jelenleg pedig a hálózat már mintegy 120 egységből áll. A növekedési terveket a Nielsen Europe & North America felmérésére alapozták, amely szerint a húsz éve indított adagolt kávé kategória piaci súlya az utóbbi időszakban jellemző 7 százalékról 2010-re a duplájára nő. Akkorra a Nespresso már 2 milliárd svájci frank árbevételt remél az eladásból. A magyarországi üzleti eredményekről – a nyitás után másfél évvel – ugyan nem számolt be Flesch Gábor üzletfejlesztési igazgató, de azt elmondta, hogy a magánvásárlók ellátása mellett a szállodák, igényes vendéglők kiszolgálására is készülnek.
Klubéletet ugyan nem, de előre adagolt kávét és kizárólag ehhez használható gépet a Sara Lee is kínál. Korábban e cég – amelyről konkrét értékesítési adatokat nem sikerült megtudni – szintén bevetette a magyarországi saját márkás (Douwe Egberts) kávézó fegyverét, ám a budapesti üzletet utóbb bezárták. Az olasz kávémárkákat importáló Manuel Caffé, azaz M Kávé Import Kft. viszont az első budapesti – egy gyorsétteremmel közös – bemutató kávézója mellett már a második nyitására készül. Laczó Csaba ügyvezető igazgató szerint a külső partner által üzemeltetett kávézók szerepe elsősorban a bemutatás. „Azt a célt szolgálják, hogy a vásárló kipróbálhassa, megismerhesse, megszeresse a terméket” – magyarázza.
Az erős márkák általában meglévő kávézókkal kötnek értékesítési szerződést, szigorú feltételek mellett. Az italt – a minőségi előírásokra hivatkozva – általában csak a márkához előírt speciális főzőgépben szabad elkészíteni, és az erre a célra rendszeresített emblémás csészében felszolgálni. Az igazán „erős” márkák akár a termékük kizárólagosságát is megkövetelhetik a vendéglőstől.
A Nemzetközi Kávészövetség (ICO) adatai szerint Magyarországon a lakosonkénti kávéfogyasztás 4,6 kilogramm évente, ami elmarad az uniós átlagtól; a mintegy 40 milliárd forintos honi kávépiac sok éve stagnál.
Az otthoni kávézási szokásokat nyomon követő GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint a tavalyi első 10 hónapban mennyiségben sem változott a kávéfogyasztás. Értékben viszont 7 százalékos növekedést mutat a piac (az intézményi – tehát munkahelyi, éttermi, kávéházi, iskolai – fogyasztás nélkül). „Az értékbeli növekedés elsősorban a kategória háromnegyedét adó őrölt-pörkölt szegmensben, az összes nagy volumenű márkánál bekövetkezett áremelés következménye” – magyarázza Szőke Albert, a terület szakértője. Emellett az instant kávét, tejport, cukrot is tartalmazó „3 az 1-ben”, vagy a „2 az 1-ben” termékeknek tulajdonítja a változást.
Annak megjósolására viszont a szakember nem vállalkozott, miként válnak majd be a jövőben az új értékesítési módszerek: a vásárlói klub, a kávét, a főzőt, a szolgáltatást együtt nyújtó csomagok. A megszorítások idején nem mindegy, hogy például a kilónként átlag 1800 forintos Omniából egy csésze ára 10-15 forint, míg a filteres-kapszulás módszerrel főzött fekete négyszer ennyibe kerül. A piackutatási adatokban egyelőre értékelhető nagyságú szegmensként még ki sem mutatható az „adagolt kávé” kategória.
